Azt állítják, hogy az évtizedek óta alkalmazott eljárás nemhogy nem segített a betegeken, de még rontott is az állapotukon.
A krónikus fájdalom hagyományos orvosi szemlélete szerint a hosszabb ideig fennálló gyulladásos folyamatok kulcsszerepet játszanak abban, hogy a hirtelen jelentkező fájdalom hosszabb távon krónikussá váljon, ezért a deréktáji fájdalommal első alkalommal orvoshoz fordulók haladéktalanul gyulladáscsökkentő kezeléseket, például intravénás szteroidtartalmú fájdalomcsillapítókat, vagy otthoni használatra ibuprofen tartalmú, a fájdalmat és a gyulladást egyszerre csökkentő gyógyszereket kaptak. A krónikus hátfájást két évtizede kutató Luda Diatchenko egy nemzetközi kutatócsoport élén most paradigmaváltó tanulmányukban a Science Translational Medicine szaklapban azt állítják, hogy az évtizedek óta alkalmazott eljárás nemhogy nem segített a betegeken, de még rontott is az állapotukon. Kutatásuk fényében ugyanis az akut fájdalom szakaszát követően épp a gyulladásos folyamatok beindulása járulhat hozzá ahhoz, hogy a hátfájás ne állandósuljon - írta a qubit.hu.
A kutatók állatkísérleteket is végeztek, és azt találták, hogy a rágcsálókban a gyulladáscsökkentő kezelések növelték a fájdalom időtartamát, amit neutrofil granulociták adagolásával viszont sikeresen vissza lehetett fordítani. Mindebből azt a következtetést szűrték le, hogy a gyulladáscsökkentő hatású fájdalomcsillapítók negatívan hatnak a fájdalom kezelésére, vagyis adagolásukkal egyenes arányban nő az elhúzódó fájdalom kialakulásának az esélye.
Diatchenko és kutatótársai korábbi években is próbálták már publikálni az eredményeiket, mindeddig sikertelenül. Mint azt a Statnews orvostudományokra specializálódott ismeretterjesztő magazinnak elmondták, tanumányukat az egyik legrégibb orvosi szaklap, a New England Medical Journal of Medicine például azzal utasította vissza, hogy a meggyőző bizonyítékok ellenére „nem akarnak több évtizednyi orvosi gyakorlatot felrúgni” további bizonyítékok nélkül. További részletek a teljes cikkben