A figyelemzavar diagnózisa elég szubjektív - nem csak az orvoson múlik, hogy hol húzza meg a határvonalat.
Magyarországon is egyre több gyereket diagnosztizálnak figyelemzavarral (ADHD), miközben egy most megjelent tanulmányban a Harvard Egyetem három kutatója azt mutatta ki, hogy nagy eséllyel sok olyan gyereket is figyelemzavarosnak tartanak az orvosok, aki csak túl fiatal ahhoz, hogy iskolába menjen, írja a qubit.hu.
Az ADHD diagnózisa elég szubjektív; ráadásul nemcsak az orvoson, hanem a szülőkön és tanárokon is múlik, hogy hol húzzák meg a határvonalat egy normálisan rendetlenkedő figyelmetlen gyerek és egy kórosan figyelemzavaros gyerek között. A tanulmány viszont arra jut, hogy azokat, akik fiatalabb korukban mennek iskolába, sokkal nagyobb eséllyel diagnosztizálják figyelemzavarral. De hogyan lehet elkülöníteni a szülői döntést és a különböző gyerekek egyéni tulajdonságait attól, hogy mikor kerültek iskolába?
Magyarországon például augusztus 31-ig kell betöltenie egy gyereknek a hatodik életévét ahhoz, hogy külön szülői kérés nélkül iskolába mehessen. Az USA államaiban viszont eltérő, hogy melyik hónapban mérik az iskolakötelezettségi kort. Egy év nagyon sokat számít: több százezer gyerek éveken át gyűjtött adataiból az derül ki, hogy az augusztusi születésű (tehát legfiatalabb) gyerekeket 34 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak diagnosztizálják ADHD-vel, mint a szeptemberi születésű gyerekeket. Ez a különbség ugyanakkor csak azokban az államokban létezik, ahol szeptember 1-jéhez képest dől el, hogy valaki iskolába megy-e. Logikusnak tűnik tehát az a következtetés, hogy azokat a gyerekeket, akik fiatalabbak az osztálytársaiknál, jóval nagyobb eséllyel tartják figyelemzavarosnak.