• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

ADHD: az augusztusi születésűek körében többen vannak?

Lapszemle 2019.01.10 Forrás: qubit.hu
ADHD: az augusztusi születésűek körében többen vannak?

A figyelemzavar diagnózisa elég szubjektív - nem csak az orvoson múlik, hogy hol húzza meg a határvonalat.

Magyarországon is egyre több gyereket diagnosztizálnak figyelemzavarral (ADHD), miközben egy most megjelent tanulmányban a Harvard Egyetem három kutatója azt mutatta ki, hogy nagy eséllyel sok olyan gyereket is figyelemzavarosnak tartanak az orvosok, aki csak túl fiatal ahhoz, hogy iskolába menjen, írja a qubit.hu.

Az ADHD diagnózisa elég szubjektív; ráadásul nemcsak az orvoson, hanem a szülőkön és tanárokon is múlik, hogy hol húzzák meg a határvonalat egy normálisan rendetlenkedő figyelmetlen gyerek és egy kórosan figyelemzavaros gyerek között. A tanulmány viszont arra jut, hogy azokat, akik fiatalabb korukban mennek iskolába, sokkal nagyobb eséllyel diagnosztizálják figyelemzavarral. De hogyan lehet elkülöníteni a szülői döntést és a különböző gyerekek egyéni tulajdonságait attól, hogy mikor kerültek iskolába?

Magyarországon például augusztus 31-ig kell betöltenie egy gyereknek a hatodik életévét ahhoz, hogy külön szülői kérés nélkül iskolába mehessen. Az USA államaiban viszont eltérő, hogy melyik hónapban mérik az iskolakötelezettségi kort. Egy év nagyon sokat számít: több százezer gyerek éveken át gyűjtött adataiból az derül ki, hogy az augusztusi születésű (tehát legfiatalabb) gyerekeket 34 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak diagnosztizálják ADHD-vel, mint a szeptemberi születésű gyerekeket. Ez a különbség ugyanakkor csak azokban az államokban létezik, ahol szeptember 1-jéhez képest dől el, hogy valaki iskolába megy-e. Logikusnak tűnik tehát az a következtetés, hogy azokat a gyerekeket, akik fiatalabbak az osztálytársaiknál, jóval nagyobb eséllyel tartják figyelemzavarosnak.