Áttörést hozhat a cukorbetegség kezelésében

Egy norvég tudósok által tett felfedezés jelentheti a cukorbetegség kezelésének új módját az 1-es típusú diabéteszben szenvedő betegek számára, írja a magyarhirlap.hu.

A norvégiai Bergeni Egyetem szakemberei nemzetközi kutatókkal együttműködve jelentős tudományos felfedezést tettek, amely a cukorbetegségek kezelésében jelenthet áttörést. Rájöttek ugyanis, hogy a hasnyálmirigy glukagontermelő sejtjei képesek változni és alkalmazkodni oly módon, hogy ellássák a szomszédos sérült vagy hiányzó inzulintermelő sejtek feladatait. A glukagon egy peptidhormon, amelyet a hasnyálmirigy alfasejtjei termelnek. Feladata a vércukorszint emelése, vagyis hatása ellentétes az inzulinéval. Ezt az eredményt állatkísérleteiken prezentálták.

„Ha többet tudunk meg az ezen sejt rugalmassága mögött álló mechanizmusról, valószínűleg képesek leszünk a folyamatot kontrollálni és még több sejt identitását megváltoztatni oly módon, hogy több inzulin termelődjön” – idézte Luiza Ghilát, a norvég egyetem kutatóját a Science Daily tudományos hírportál. Hozzátette, a felfedezés más, sejthalállal kapcsolatos betegségek – pél­dául Alzheimer-kór vagy szívroham okozta sejtkárosodás – kezelésében is jelentős lehet.

„A felfedezés tudományos értéke nagy, hiszen az 1-es típusú diabéteszes betegek magas cukorértéke amiatt alakul ki, hogy megszűnik a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben az inzulin termelése” – magyarázta lapnak Várkonyi Tamás, a Szegedi Tudományegyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának diabetológusa. Amennyiben tehát az eredetileg glukagontermelő sejtek át tudják venni ezt a funk­ciót, akkor valóban egy olyan terápia állhat rendelkezésre, amilyet eddig nem alkalmaztak – tette hozzá.

Siker esetén az 1-es típusú diabéteszes betegek által adagolt inzulin napi dózisa valóban csökkenthető lehet, esetleg az inzulinkezelés elhagyhatóvá válhat, ám ehhez számos további tudományos vizsgálat szükségeltetik – hangsúlyozta Várkonyi Tamás.