ADHD: Figyelj rá, hogy rád figyeljen

Míg a világ nagy részén egyfajta genetikailag öröklődő betegségként, vagy legalábbis az egészségestől eltérő rendellenességként tartják számon az ADHD-t, addig nálunk még a létét is megkérdőjelezi, és maximum devianciaként kezeli a közgondolkodás és a politika. Április 20–23-a között már hatodik alkalommal rendezik meg az ADHD (Attention Deficit/Hyperactivity Disorder, azaz figyelemzavarral és hiperaktivitással élők) Világkongresszusát, melynek idén a kanadai Vancouver ad otthont - olvasható a Vasárnapi Hírek weboldalán.

Hajdu Ágnes, az ADHD Magyarország Alapítvány alapítója szerint a kulcs, a társadalmi köztudat formálása, amely jelentősen hozzájárulna a magatartási és beilleszkedési problémákkal küzdő gyermekek esélyegyenlőségének megteremtéséhez. Amíg ez nincs vagy csak gyerekcipőben jár, addig a figyelemzavaros, hiperaktív gyerekek nagyon nagy része olyan meghurcoltatásban részesül az iskolai évek alatt, amit még egészségesen is nehéz jól kezelni.

„Tény – mondja Ágnes –, hogy ezek a gyerekek mások. Nem figyelnek a részletekre, sokszor arra sem, ha szólnak hozzájuk. Elmarad a kötelességek teljesítése is, nem követik az instrukciókat, a mindennapokban feledékenyek. Nehezen várakoznak, a türelem és az egy helyben maradás sem barátjuk. Félbeszakítanak beszélgetéseket, az iskolai órán is öntörvényűen nyilvánulnak meg.

Véleményüket sosem rejtik véka alá, és nem ismerik a disztingválás fogalmát: nyíltan és kontroll nélkül megkérdezik, miért vagy olyan büdös?, miért nincs fogad?, mi az a pecsét a pulóvereden?, és azt is szembe mondják, ha valakit nem szeretnek, vagy ha valaki nem szimpatikus a számukra. Impulzívak, szangvinikusak, az egyik pillanatban ölelnek, a másikban őrjöngnek. Állandóan fészkelődnek, kezükkel, lábukkal babrálnak, izegnek-mozognak, túl sokat beszélnek.

Az átlagvélekedés szerint rosszak, neveletlenek, kezelhetetlenek.
Társaikkal rendszerint nem értenek hangot, órán többnyire a folyosón végzik, az iskolák rendre eltanácsolják őket – van olyan gyerek a praxisomban, aki 9 általános iskolát járt meg, mire sikerült elvégeznie – folytatja a fejlesztő pedagógus. – A problémás gyereket nevelő családok, a sok nehézség miatt peremhelyzetbe kerülnek, kiszorulnak a közoktatásból és a baráti körökből. Családok széthullanak, az egyedül nevelő szülő nehezebben talál állást, sokak élete, főleg vidéken, teljesen ellehetetlenedik."

További részletek a lapban.