Adószabályok: a legfontosabb 2013-as változások

A változás a havi 202 000 Ft feletti jövedelmet keresőket érinti, hiszen 2012-ben csak az efölötti részen kellett szuperbruttós adóalappal számolni – hívta fel a figyelmet a változásra Mochlár Orsolya, a PwC Magyarország adóosztályának vezető menedzsere – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.

Szintén fontos fejlemény a havi 660 000 forint felett keresőknél az, hogy 2013-tól a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot a jövedelem nagyságától függetlenül is meg kell fizetni. Ez azonban csak havi egymillió forintos jövedelem felett érezteti hatását, addig a szuperbruttó kivezetése ellensúlyozza az emelést – írja a lap, amely beszámol arról is, hogy változik az üzleti biztosítások adójogi szabályozása is. Új fogalmak épültek be a törvénybe, meghatározták az élet-, nyugdíj-, betegség- valamint a balesetbiztosítás fogalmait, és bevezetik az életbiztosítások külön csoportját, a járadékbiztosítást. 2013-tól a törvény definiálja, hogy kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen. A kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja havonta a minimálbér 30 százalékáig lesz adómentes.

Az adóköteles biztosítási díjak tekintetében pozitív változást jelent, hogy nemcsak a csoportos-, hanem a kifizető által akár egy-egy magánszemély javára kötött személybiztosítások is egyes meghatározott juttatásként adóznak. Korábbi években az ilyen adóköteles díjú biztosítások munkáltató által történő megfizetése a magánszemélyek munkaviszonyos jövedelmének minősültek – nyilatkozta Mochlár Orsolya.

Újradefiniálták az adómentes szolgáltatások körét is: a járadékbiztosítás illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján teljesített biztosítói szolgáltatás adómentes lehet azzal, hogy a járadékbiztosításnál a járadékokat legalább 10 éven keresztül kell folyósítani, míg nyugdíjbiztosítás esetén a megtakarítási időnek legalább 10 évnek kell lennie.

Sokáig úgy tűnt, majdnem háromszorosára emelkedik a béren kívül juttatások adótartalma, ám az Országgyűlés végül az eredeti, 27 %-os szintre vonatkozó javaslat helyett azt szavazta meg, hogy a cafeteria után 10 helyett 14 %-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ez még mindig előnyösebb, mint a pénzbeli juttatás, hiszen a 36 %-os költség jóval alatta marad a bérjövedelmet terhelő mintegy 96 %-os munkáltatói tehernél – hívta fel a figyelmet Mochlár Orsolya.

Az Önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás értéke (az egészségpénztári hozzájárulással együtt) havonta a minimálbér 30 százaléka lehet. Béren kívüli juttatásként a munkáltatónak 35,7 %-os adót kell fizetnie utána, az adomány után ugyanakkor a munkavállalóknak 27 %-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük.

A magán-nyugdíjpénztári tagoknak is lehetőségük lesz megállapodást kötni az állami nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében valamint, hogy 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás („eho") terheli 2013-tól az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományokat. További változás többek között, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék 6390 forintról 6660 forintra nő.