Adóupdate a felesleges kilók ellen

A hazai népegészségügyi termékdíj ugyan jobbára csak a retorika szintjén szolgálja az egészség védelmét, világszerte egyre több jóléti államban hoznak olyan rendelkezéseket, melyekben adóemelésekkel próbálják elejét venni a lakosság mind rohamosabb elhízásának.

A kövérség ugyanis amellett, hogy az egyik fő haláloknak számít, rendkívül komoly terhet ró az egyes államok költségvetésére. Az Európa legkövérebb nemzetének számító Nagy-Britanniában, ahol a lakosság ötöde kórosan elhízott, becslések szerint - a jelenlegi folyamatok mellett - 2050-re az államnak évente 32 milliárd fontjába fog kerülni polgárai torkossága - ami jelenlegi értéken vetekszik a szigetország teljes katonai büdzséjével.

Nem véletlen, hogy több, jóval „karcsúbb" ország vezetése döntött úgy, nem várja meg, mire ennyire súlyos lesz a helyzet. Bár pár éve Írország is foglalkozott élelmiszerekre bevezetendő egészségvédelmi célú adó ötletével, Európában végül elsőként Finnország lépett, ott - hasonlóan a hazai szabályozáshoz - a cukros nyalánkságokat és az üdítőket vették célba. Igaz, a cél elsősorban nem is annyira az egészségvédelem volt: a finn döntéshozók a magyar kollégáikhoz képest kerek perec közölték, hogy a kilogrammonként 75 eurócentes büntetőadóból befolyó - a hírek szerint -135 millió euróval a nyugdíjalapok hézagjait kívánták befoltozni.

A finn példán felbuzdulva - és nem sokkal a finn törvényhozás döntését követően - a karcsúnak számító dánok is léptek. A dán szabályozás mondhatni a magyar „hamburgeradó" görbe tükre. Míg nálunk a hamburgeradóból éppenséggel a hamburger maradt ki, illetve a hazai fő haláloknak számító szív- és érrendszeri problémákért felelős egyéb zsíros ételek, addig a dánok az ételek zsírtartalmát adóztatták meg. A szeptemberben életbe lépett szabály szerint minden 2,3 százaléknál nagyobb zsírtartalmú étel adóköteles, amit az élelmiszerben lévő zsír mennyisége alapján kell fizetni.

Becslések alapján a dán kormány jövőre 2,2 milliárd korona többletbevételre számít az adóból, ám ennél fontosabb, hogy az adó nyomán megemelkedő áraknak köszönhetően a zsírfogyasztás 10, míg a vaj- és margarinfogyasztás 15 százalékkal esik majd vissza az országban.