Fogyókúrán az édesipar

Mint arra korábban, a törvény elfogadásakor az édes- és élelmiszeripari érdekvédelmi szervezetek igyekeztek felhívni a döntéshozók figyelmét: a chipsadó nyomán akár nyolcszáz-ezer munkahely is megszűnhet, jellemzően a kis- és középvállalati szektorban.

A Bonbonetti Kft-nél megerősítették, a cég a napokban csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központnál. Sánta Sándor vezérigazgató elmondta: az adó nyomán a társaságnak hatvankét dolgozójától kell rövidesen megválnia. A cégvezető hangsúlyozta: a leépítésre a már megszavazott chipsadó miatt kényszerült a társaság, ugyanakkor már a parlament előtt van a teher növeléséről, az érintett termékkör szélesítéséről szóló javaslat, melynek következtében további állások szűnhetnek meg az ágazatban.

A Népszabadság úgy tudja, hogy más élelmiszeripari cégeknél is napirenden vannak a leépítések az adó nyomán.

A parlamentben még a nyáron kurtán-furcsán, végrehajtási rendelet nélkül elfogadott adóból a kormány idén ötmilliárd, jövőre húszmilliárd forint bevételre számított. A szakmai szövetségek szerint azonban a döntéshozók más iparági adatokat használhattak, mint ők, mivel szerintük az adó nyomán jövőre 25 milliárdos fizetési kötelezettsége lenne az érintett cégeknek. Ennek az összegnek több mint a felét az édesiparnak kellene idén kitermelnie.

Az viszont már biztosnak látszik, hogy az idei évre betervezett ötmilliárdnak csak a töredéke folyik be az államkasszába. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint az érintett cégek mindössze 566,6 millió forintot vallottak szeptemberre, illetve a harmadik negyedévre.

így viszont Szócska Miklós rezidenseknek tett ígéretének teljesítése is kétségessé vált: az egészségügyért felelős államtitkár ugyanis többek között azzal próbálta maradásra bírni a fiatal orvosokat, hogy a népegészségügyi termékadóból az idén hárommilliárd, jövőre tizenötmilliárd forintot fordítanának az egészségügyi dolgozók pótlékaira. Ha másra nem, arra mindenképpen jó volt az államtitkári ígéret, hogy tiszta vizet öntött a pohárba.

Miközben a kormányzat különféle egészségvédelmi indokokkal magyarázta az új adó bevezetését, élelmiszeripari szakmai körökben korábban is készpénznek vették, hogy a kabinet lényegében az orvosrezidensek fizetését akarja a termékadóval kiegészíteni.

A korábbi törvényjavaslathoz mellékelt egészségvédelmi körítéshez eleve furcsa mellékízt adott, hogy a kormány - vélhetőleg a húsipari lobbi nyomására - elállt attól, hogy az eredetileg hamburgeradóként megálmodott törvényben a zsíros ételeket is megadóztassa.

Bár a laikus számára némileg úgy tűnik, hogy találomra veti ki a kormányzat, mely termékkört vél egészségtelennek és sújt adóval, s mely terméket nem, azért a jogszabályban, illetve annak megszületésében tetten érhető a logika. Mindenekelőtt: amely gyártók, illetve csoportok nagyobb lobbierővel rendelkeznek, azok megússzák az adót, míg a kevésbé ügyesek nem.