Agysérülését követőn Zalában rehabilitálták az erdélyi kisfiút

A kisfiú mintegy fél éven át a Zala Megyei Kórház gyermekosztályának rehabilitációs részlegén gyógyult, tavaly őszi, agysérüléssel járó balesetét követően. Én belepakolok a bőröndbe, kicsi Márk meg kiszedi a ruhákat... - csóválja a fejét mosolyogva az édesanya, Kele Mária Magdolna, aki persze tulajdonképpen örül a kisfiú csínytevésének. Hiszen tavaly télen még a fejét sem volt képes egyedül elfordítani a fiú. Csak feküdt magatehetetlenül, tompa tekintettel az ágyban – olvasható a zalaihirlap.hu portálján.

Mostanra a kisfiú két rúd között önállóan jár, a kerékpárt egyedül hajtja, körbekússza a folyosót, egyedül eszik, s kirámolja a hűtőszekrényt... - sorolja Márk tudományát dr. Elmont Beatrix, a gyermekosztály főorvosa. - Sőt, legnagyobb örömünkre az utóbbi egy-két hétben elindult a hangadás is. Értelmes szó még nincs, de legalább hangok jönnek, nagyon remélem, hogy beindul a beszédfejlődés is. Szerencsére Márk vasakarattal bír, igazi küzdő típus, a szülői támogatás is maximális, így bízunk a sikerben.

A kómából ébredő 3 éves fiúnál tavaly mindent a nulláról kellett kezdeni. Sőt, rosszabb volt a helyzet mint egy újszülöttnél, hiszen Márknak sérült volt az idegrendszere. Súlyos neurológiai kórkép alakult ki nála, a koponyatörést kísérő duzzanat ugyanis az egész agyra kiterjedő oxigénhiányos állapottal járt. Az osztály gyógytornász team-je, óvónővel és lovas terapeutával kiegészülve több hónapos kemény munkával elérte, hogy a kisfiú most egy 12-15 hónapos kisded szintjénél tart. A helyzet tovább javulhat, de azért sokat kell még dolgozni.

Talán hamarosan már olyan fotókat kapunk tőlük, amelyeken Márk önállóan közlekedik - folytatja dr. Elmont Beatrix. A kaput ugyanis nem csukjuk be egészen, ha kell, a későbbiekben is segítünk, akár úgy, hogy interneten keresztül adunk tanácsokat, akár úgy, hogy újból eljönnek hozzánk – tette hozzá dr. Elmont Beatrix.

Az édesanya hálás szívvel köszön minden segítséget kórháziaknak, adakozóknak egyaránt. De közben indulna is már, hiszen otthon igencsak várják övéi, köztük nagyobbik fia, a nyolc és féléves Zolika. Az érzés persze kölcsönös.

Annyira hiányzik, hogy sírás nélkül nem is tudok rágondolni. Skyp-on megmutatta a bizonyítványát, osztályelső lett - érzékenyül el Magdi.

Amúgy otthon már nagy a készülődés, az egész rokonság összegyűlik a fogadásukra. A mintegy ezer kilométeres hazafelé fuvar költségeit ismét a kaposvári Kötél Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület gyűjtötte össze számukra.