Rékassy szerint problematikus, hogy sokszor politikai okokból tartanak fenn bizonyos osztályokat.
Az áprilisi választásra is hatással lehet a Veszprém megyei 3-as körzetben, hogy az utóbbi években, hónapokban többször került a címlapokra az ajkai Magyar Imre Kórház. A térség politikai térképét egy hasonló ügy egyszer már átrajzolta, a tapolcai kórház átszervezése miatt a Fidesz helyben jelentősen meggyengült. Az ajkai intézmény története megmutatja, mik a magyar egészségügy Achilles-sarkai: elöregedő műszerek, elfogyó és bérfeszültségben élő dolgozók és a minderre rátelepülő Covid-világjárvány. A kórház életére is rálátó forrásokkal járta körbe a 24.hu Veszprém megye egyik legfontosabb egészségügyi intézményének ügyét. Igaz az, hogy egy város onnantól város, hogy meg lehet születni és meg lehet halni benne?
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető elemzője szerint egy kórházi osztálybezárás után azt érezhetik a helyiek, hogy a közszolgáltatások minőség romlik, hiszen a jólét érzéséhez hozzátartozik, hogy van működő egészségügy. Az elemző szerint a Veszprém megye 3-as választókörzetének hosszú évekre visszanyúlóan érdekes problémája az egészségügy, amely egy kampányban egyébként is kiemelt szakpolitikai kérdés. „Összetett és komplex ágazatról van szó”, amiben nehéz stratégiát megválasztani, „de könnyű elrontani”.
Mivel nincs elég egészségügyi dolgozó, nem nyújtható minden kórházban mindenféle ellátás – ezt már Rékassy Balázs egészségügyi szakmenedzser nyilatkozta lapunknak. Szerinte szakmailag egyértelműen indokolható, hogy a kisvárosi kórházak helyett centrumkórházakat kell létrehozni, központosítani kell a rendszert. Persze egészségszakmai szempontból is fontos, hogy a helyi lakosok ne szenvedjenek hátrányt, például sürgősségi ellátás maradjon helyben.
Rékassy szerint problematikus, hogy sokszor politikai okokból tartanak fenn bizonyos osztályokat, hiszen „fontos választási kérdés, hogy meglegyenek egyes ellátások”. A politika aztán nem foglalkozik azzal, hogy ezek a szakellátások megfelelő színvonalon működjenek, tehát legyen elég szakorvos, ápoló, így ezek szerinte „látszólagos Patyomkin-intézkedésekké” válnak. A szakember vallja, hogy az egyik megoldás – ami más országokban működik –: legyenek nyilvánosak az egyes intézmények működésével kapcsolatos adatok, hogy lehessen látni, egy kisváros traumatológiáján mennyi műtétet végeznek el, és milyen sikerrel. Így nem tudna a politika sem szubjektív döntéseket hozni.