Visszaadnak bennünket családunknak, a társadalomnak - írja a hálás beteg.
Azokról az emberekről szeretnék emlékezni, - magam és sorstársaim nevében - megköszönni munkájukat, emberségüket, hivatástudatukat akik betegségeink gyógyítása érdekében dolgoznak, megtesznek mindent, hogy egészségünket visszakapjuk. Nem csak testi, de sok betegnek lelki gyógyulást is adnak. Tapasztalataimat saját betegségem gyógyítása kapcsán szereztem, tehát hitelesen tudom leírni az élményeimet, amit a Zala Megyei Kórház kardiológiai osztályán szereztem – így kezdi írását egy hálás beteg a zaol.hu portálján.
2013. május 10-én kerültem a Kanizsai Dorottya Kórház kardiológiai osztályára erős mellkasi és hátfájdalmakkal. Hogy milyen körülmények között azt most ne firtassuk. Az osztályra kerülve Dr. Kiss Tünde ügyeletes doktornő vett kezelésbe. Megállapította betegségemet, elhelyezett az osztály megfigyelő szobájában. Betegségem tudatában, a zalaegerszegi kórház hasonló osztályán szolgálatot teljesítő orvossal konzultálva úgy határoztak – mivel nem állt fenn közvetlen életveszély – a megfelelő kezelést, gyógyszerezést kapva, megfigyelve 2013. május 13-án hétfőn maradok Nagykanizsán.
A Zala megyei kórház kardiológiai osztályára a fenti időben kerültem ahol még aznap hajnalban a megfelelő beavatkozást elvégezte rajtam Takács István főorvos úr. Az osztályról 2013. május 17-én kerültem haza családomhoz. Betegségemnek, a kórházban töltött időmnek ez a rövid története.
Tollat nem azért vettem a kezembe, hogy csak ezt a történetet leírjam, hanem a következők miatt leginkább. Azért teszem, hogy köszönetet mondjak a többi sorstársam nevében is azoknak az embereknek, akik egészségünket védik. Köszönöm sokunk nevében azoknak az orvosoknak, ápolóknak, egyáltalán a kardiológiai osztály összes dolgozójának áldozatos munkáját, akik ezt a kemény, felelősségteljes hivatást választották és lelkiismeretesen végzik – húzza alá a hálás beteg.