A mentő azt tudakolta a diszpécsertől: most akkor melyiket vigyem a harmincból?
Naponta 130-150 esethez hívják a somogyi mentőket a nyári csúcsban. Elenyészőnek is mondhatók a „téves riasztások", de ez a néhány is megrázza a közvéleményt, ha garatra felöntött emberek kötik le a mentők drága idejét. Horváth András, az OMSZ kaposvári állomásának hétfői mentésvezetője elmondta: napi átlagban 60-70 esethez vonulnak a somogyi egységek. A nyári időszak kánikulai szélsőségekkel és balatoni turizmussal tetézve ennek a kétszeresét hozza, 130-150 a napi vonulásszám – írja a Sonline.
Mindennapos tapasztalat, hogy a kaposvári nagyáruházak környékéhez napi egyszer-kétszer fölöslegesen vonulnak a kollégák – mondja a mentésvezető. Ilyenkor Siófok is nagyvárosi képet mutat, ami hasonló melléktünetekkel jár, mint ami egy megyeszékhelyen megszokott. Ezt már egy Balaton-Sound-járó fiataltól hallottuk: a zamárdi helyszínre érkező mentőorvost egyszer olyan látvány fogadta, hogy azt tudakolta a diszpécsertől: Most akkor melyiket vigyem a harmincból?
Somogyban tíz mentőállomás működik az országos 230-ból, ahol összesen hétezer mentős dolgozik. Egységeik évente egymillió beteget látnak el, ez idő alatt a gépkocsik 33 millió kilométert tesznek meg. A tűzoltók évi 15 ezer téves riasztásához, ami a vonulások egytizede, a mentőknél ritka a vaklárma, hiszen az vélhetően rosszhiszeműséget feltételezne, mely esetben általában feljelentést tesznek.
Mentőt a nyilvánvaló baleseti, rosszulléti helyzetek mellett akkor is lehet hívni, tudatja az OMSZ honlapja, ha olyan magatartászavart észlel valaki, amikor a beteg maga vagy mások életét veszélyezteti. A földön fekvő ember ilyen érthető aggódást válthat ki, télen a mentőszolgálat kéri is az odafigyelést.
Ilyenkor, nyáron meg lehet próbálkozni azzal, hogy bejelentés előtt érdeklődünk az illető állapotáról – nyilatkozta Horváth András –, megkérdezzük, kér-e segítséget. Esetleg ha az állapota engedi, megkérhetjük arra, hogy kevésbé balesetveszélyes helyen pihenjen. Ki és mikor hívhat mentőt?