Akár 3 évig is visszatarthatják a dolgozók szabadságát

A hétvégén a Magyar Közlönyben megjelent, és kihirdetésének másnapján, azaz március 28-án vasárnap hatályba is lépett a 149/2021. (III. 27.) kormányrendelet a szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól.

A kormányrendelet – amint ezt a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete (SzMDSz) blogja részletezi – a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél foglalkoztatottakra vonatkozik, továbbá azokra, akik az  egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak, harmadszor pedig azokra, akik rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományában dolgoznak - idézte a bejegyzést a mérce.hu.

A rendelet kiköti, hogy a felsoroltakra is csak abban az esetben vonatkozik a törvény, amennyiben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vettek.

Az említett három ágazat érintett dolgozói a 2021. évben esedékes szabadságuknak csak egy részét kérhetik ki, amennyiben erről a munkáltatójuk úgy határoz. Ugyanis a kormányrendelet értelmében a munkáltató nem köteles a szabadság –  beleértve az alap- és a pótszabadságot is – egy jelentős részét idén kiadni, hanem átviheti a következő, a 2023-as vagy akár a 2024-es évre is.

Azaz megtörténhet, hogy egyes dolgozók a 2021-es szabadságuk egy részét csak 2024-ben kaphatják meg.

A kormányrendelet azonban több ponton is homályos. Nem világos, hogy pontosan kik tartoznak bele a „SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt veveők” közé? Hogy mi történik azzal a munkással, akinek az időarányos szabadságát már kiadták az idei évre? Hogy viszonyul ez a rendelkezés a kollektív szerződéseknek a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseihez? Miként lehet elkülöníteni a „lecsippentett” szabadságot a megadott szabadságtól?

Ahogyan az is bizonytalan, hogy mikor ér véget a veszélyhelyzet, amely a most hatályos kormányrendeletet hatályon kívül fogja helyezni. A kormányrendelet szerint ugyanis a 2021. január 1-től a veszélyhelyzet végéig eltelt időre eső időarányos szabadságot kell figyelembe venni. Továbbiak a cikkben