• nátha
    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

  • melanóma
    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Így kerülhető el a negyedik hullám Bedros szerint

Lapszemle 2021.04.02 Forrás: vg.hu
Így kerülhető el a negyedik hullám Bedros szerint

Minden lehetséges módon tehermentesíteni kell a legsúlyosabb, intenzív kezelést igénylő betegek ellátására alkalmas, szakképzett munkaerőt.

A pandémia után fel kell készülni az endémiára, vagyis arra, hogy a betegség jól körülhatárolható földrajzi területeken tartósan előfordulhat majd, és a fertőzöttek száma is viszonylag állandó lehet – erről is beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában Bedros J. Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, országos kórházfőparancsnok-helyettes. Rámutatott: ezért a korábbinál jóval többet kell majd költeni a közegészségügyi-járványügyi rendszerre, a járványkórházakat pedig más profillal, de „békeidőben” is fent kell tartani. Tapasztalatai szerint a már­cius 1-jén a kilépést választó szakdolgozók nagyobb hányada újra visszatér az egészségügyi intézményekbe, az új szolgálati jogviszony és az orvosok bérének emelése pedig stabilitást hozott a rendszerbe.

Hogyan halad a vakcináció a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban?

A mi oltópontjainkon 25 ezer fölött jár a beoltottak száma, ebből mintegy 6500 személy már a második adagot is megkapta. Az elmúlt hónapokban kialakítottunk egy rendszert, amelynek köszönhetően kiválóan meg van szervezve az oltás, el tudjuk kerülni a hosszú várakozási időt. Napi szinten több mint ezer pácienst vagyunk képesek beoltani, de ha egyszerre nagyobb mennyiségű vakcina érkezik az országba, akkor a kapacitást is meg tudjuk emelni. Szerencsére az oltási hajlandósággal nincs probléma, belső felmérésünk szerint az értesített regisztráltak több mint 97 százaléka megjelenik az oltóközpontban.

Milyen oltóanyagokat használnak fel, és milyen tapasztalataik vannak a mellékhatások terén?

A Magyarországon engedélyezett vakcinák közül mi a Pfizer-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-oltást adjuk. Az oltópontjainkon az említett több mint 25 ezer páciens közül mindössze kettőnél tapasztaltunk a félórás várakozási időn belül enyhe bőrtünetet a szúrás helyén. Munkatársaink és betegeink beszámolói megegyeznek az általános tapasztalatokkal: átmeneti izomfájdalom, levertség, bőrpír, elvétve hőemelkedés fordul elő az oltás után.

Hogyan értékeli a vakcinaellátottságot?

Kapacitásunkhoz mérten a vak­cinaellá­tottság egyenletes. Egy tömeges oltási fázis beindulásakor újabb oltóhelyeket nyitunk, és újabb munkatársakat mozgósítunk, amennyit csak kell. Nem tudok elég hálás lenni a Szent Imre Kórházban dolgozó kollégáknak. Látom, hogy milyen fáradtak, mégis csinálják, mennek előre, harcolnak a végsőkig. Rájuk, ránk is számíthat az ország!

Több sajtóbeszámoló szerint is kapacitásproblémákkal küszködnek a kórházak. Ön mit lát ezen a téren kórházfőparancsnok-helyettesként?

Csak munkaerő-átcsoportosítással lehet megoldani ezt a helyzetet. A legsúlyosabb, intenzív kezelést igénylő betegek ellátására alkalmas szakképzett munkaerőt minden lehetséges módon tehermentesíteni kell. Erről szólnak az elmúlt hetek kormánydöntései. A hatékonyabb egészségügyi védekezés, a betegellátás és az egészségügyi dolgozók kiegyensúlyozottabb terhelése, valamint a védőoltásprogram végrehajtásának biztosítása érdekében kerültek a területileg illetékes kórházak szakmai irányítása alá az önkormányzati szakrendelők a veszélyhelyzet idejére. Szintén ez indokolta, hogy a megyei kórházak az egyéb szakképzettséggel rendelkező háziorvosokat – a védőoltási tevékenység sérelme nélkül – kirendelhetik a megyében működő, fekvőbeteg- vagy járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményhez. Ezekkel az intézkedésekkel egységes irányítás alá kerül az ellátórendszer, egyszerűsödik a munkára fogható egészségügyi személyzet mozgatása: ha a kórházaknak szükségük van pluszmunkaerőre, akkor közvetlenül a szakrendelőktől kérhetnek szakembert. A védekezésbe bevont rezidensek és medikusok, valamint az önkéntesek pedig átvehetnek olyan feladatokat, amelyekkel a szakorvosok és a szakápolók munkáját könnyítik meg. Országos kórházfőparancsnok-helyettesként és főigazgatóként is azt látom, hogy az így a rendszerbe került munkatársak maximális fegyelemmel és elhivatottsággal végzik ezt a nehéz munkát, mert tökéletesen tisztában vannak azzal a hatalmas felelősséggel, amelyet a körülmények rájuk rónak. Nem lehet elégszer megköszönni azt az áldozatot, amelyet ezekben a hetekben valamennyi egészségügyi dolgozó vállal Magyarország érdekében. 

Továbiak a teljes interjúban

Legolvasottabb cikkeink