• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Aki halat eszik, műanyagot is eszik

Lapszemle Forrás: mno.hu

Már azokat a műanyagdarabkákat is fel tudják fedezni, amelyek korábban elkerülték a figyelmüket.

Harminc éven belül több műanyag lesz a világ óceánjaiban, mint hal – áll a Világgazdasági Fórum előrejelzésében. A tengerekbe jutó műanyaghulladék, amely olyan hatalmas kiterjedésű szigetekké állt össze szerte a földön, hogy az már a hajóközlekedést veszélyezteti, a bolygó egyik legfontosabb környezetvédelmi problémájává lépett elő. De itt többről van szó, mint a vizeket elcsúfító zacskók és PET-palackok tömegéről. Több tanulmány is kimutatta nemrégiben, hogy még a tengerek mélyén élő halak nagy többsége (73 százaléka) is rengeteg műanyag-mikroszemcsét nyel le, amely nemcsak őket ölheti meg, de a kifogott halakkal a mi tányérunkra is kerülhet – olvasható az mno.hu portálján.

Eddig is sejthető volt, hogy a felszínen úszó halak nagy mennyiségben fogyasztanak műanyagot, hiszen az is lebeg a vízen. Arra azonban senki sem számított, hogy a mélyebb rétegekben, az úgynevezett mezopelágikus zónában (200–1000 méter mélyen) élő halakhoz is ilyen hatalmas tömegben jutnak le a műanyaghulladékról leszakadozó apró szemcsék.
Ezek a közepes mélységben élő halak jelentik az óceánok biomasszájának nagy részét, és ily módon a nagyobb ragadozó halak és emlősök (például a tonhal, a cápák és a lazac) fő táplálékforrását adják. A nagyobb testű halak között pedig sok olyan fajt találunk, amelyek a halászat fő célpontjai. Márpedig ha a műanyag a táplálkozási hálózat alacsonyabb szintjein bekerül az állatok szervezetébe, akkor onnan megállíthatatlanul továbbjut a magasabb szintekig, egészen a csúcsragadozóig – legyen az a cápa vagy éppen az ember.

Az Ír Nemzeti Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport ténylegesen is mintát vett a mezopelágikus halakból. Az Atlanti-óceán egy távoli pontján, a kanadai Új-Fundlandtól keletre fogtak ki 233 halat a közepes mélységű vizekből, és megvizsgálták bélcsatornájukat, műanyagszemcsék után kutatva. Eddig úgy hitték, hogy a mélytengeri halak mindössze 10–35 százaléka tartalmazhat műanyagot, de most sokat fejlesztettek a béltartalom összetételét elemző laboratóriumi módszereken, így már azokat a műanyagdarabkákat is fel tudják fedezni, amelyek korábban elkerülték a figyelmüket. Ezáltal kiderült, hogy a szennyeződések ötödéért az elképesztően kicsi méretű mikrorostok a felelősek.

Ezek a rostok a műszálas ruhaanyagokról és a nejlon halászhálókról válnak le. Minden egyes mosáskor mikrorostok százai töredeznek le a műszálas ruhaneműkről, majd a csatornákon, folyókon, folyamokon keresztül utat találnak a tengerekig, óceánokig.