Aki nem tanul tovább, tb-t kell fizetnie

A tanév végével a frissen érettségizett diákok válaszút elé állnak. Ősszel folytatják tanulmányaikat szakképzési, felsőoktatási intézményekben vagy belépnek a munka világába és elkezdenek dolgozni. Érdemes azonban arra is figyelni a jövőtervezés közben, hogy a diákigazolvány lejártával az egykori tanulóknak a biztosítási jogviszonya is megszűnik. Aki pedig nem szeretne orvosi ellátás nélkül maradni, annak tb-t kell fizetnie. A Pénzcentrum utánajárt a részleteknek és a legfontosabb határidőknek.

Magyarországon az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak, vagyis az orvosi ellátásoknak az igénybevételéhez egészségügyi szolgáltatási járulékot, köznyelven TB-t kell fizetni. Általános esetben ezzel a kötelezettséggel szinte nem is foglalkozunk, hiszen, ha van munkaviszonyunk vagy tanulók vagyunk, akkor a munkahelyünk, iskolánk stb. fizeti meg a járulékot utánunk. Fontos viszont, hogy ha már nincsen tanulói státuszunk és nem állunk munkaviszonyban, akkor ennek az összegnek a térítéséről nekünk kell gondoskodnunk.

Jelenleg az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024. január 1-jétől 11300 forint, azaz 380 forint/nap, amelyet a bejelentkezés időpontjától kezdve havonta kell megfizetni.

Annak ellenére, hogy a felsőoktatásban tanulók száma az elmúlt években nőtt, sokakat érint a jogszabály, hiszen a munkanélküliek száma a 15-24 közötti korcsoportban 2024. március-május között közel 41 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A korcsoporthoz tartozó foglalkoztatási ráta pedig mindössze 27,3 százalék a vizsgált időszakban.

Kinek érvényes a biztosítása?

A szabályok alapján azoknak van élő biztosítása, akik:

bejelentetten dolgoznak valahol

munkanélküliek, de hivatalos álláskeresői státuszban vannak

egyéni vagy társas vállalkozók

egyházi személyek

mezőgazdasági őstermelők

kisadozók

hallgatói jogviszony, szociális ellátás, nyugellátás, kiskorúság stb. okból ingyenesen jogosultak egészségügyi ellátásra

Mi a teendő, ha nem tudunk fizetni?

Előfordulhat, hogy nem történik meg időben a befizetés és olyan súlyos hátralék keletkezik, amit nem győz az ember fizetni. Ilyenkor lehetőség van fizetési kedvezmény kérésére a NAV-tól, amely lehet részletfizetés, fizetési halasztás vagy a járulék összegének mérséklése. Részletfizetés esetében a tartozás teljes összege több hónapon keresztül törleszthető. Ezzel szemben fizetési halasztással egyösszegben kell egy meghatározott, későbbi dátummal kifizetni a tartozást. Mérsékléssel az egész hátralék összege kisebb lesz, teljes elengedéssel pedig mentesülhet a kötelezett a törlesztés alól. Ezekre a kedvezményekre viszont csak az a jogosult, aki valamilyen oknál fogva valóban rászorul erre. Rászorulónak számít, vagyis kérvényezheti az ingyenes ellátást, aki:

családban él, és a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az úgynevezett szociális vetítési alap összegények 120 százalékát (2024-ben ez 34200 forint) és nincs egyéb vagyonsa sem a családnak (például ingatlan, megtakarítás stb.)

egyedül él, és havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 150 százalékát (2025-ben ez 42750 forint), és ebben az esetben sincs plusz vagyon 

A felsoroltakon túl lehetőség van arra is, hogy más személy vagy szerv teljesítse a járulékfizetést, például egy jövedelemmel nem rendelkező személy, frissen végzett diák után, egy családtagja. A kötelezettnek ilyenkor az átvállalást 15 napon belül be kell jelentenie, írja a Pénzcentrum.