• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mi az igazság a koronavírus elleni oltásokról?

Lapszemle MA 06:05 Forrás: Telex
Mi az igazság a koronavírus elleni oltásokról?

Kemenesi Gábor szerint a mai napig nem derült ki olyan veszélyes mellékhatás, ami miatt ne érné meg beadni a Covid-vakcinákat.

„Jelentős többlethalálozást okoznak a Covid-vakcinák”

„A tudósok kimondták, hogy a Covid-oltások is felelősek a járvány óta megnövekedett halálozásokért”

„A Covid-oltás utáni boncolásokat vizsgáló Lancet-tanulmány szerint a halálozások 74 százalékát a vakcina okozta – a kutatást 24 órán belül eltávolították”

Ilyen címekkel lehetett találkozni az elmúlt hetekben a sajtóban két olyan kutatással kapcsolatban, amelyek a koronavírus-vakcinák veszélyességével foglalkoztak. Az egyik kutatás a nagy presztízsű BMJ Public Health folyóiratban jelent meg, és azzal foglalkozik, hogy a vakcinák megjelenése óta hogyan alakult a többlethalálozás, a másik a kevésbé jegyzett Forensic Science International hasábjain olvasható, és koronavírus-oltás utáni halálozások esetében végzett boncolásokat elemzett, írja a Telex

A BMJ Public Healthben megjelent kutatás azt sugallja, hogy a lezárások, a vakcinák mégsem olyan jók, ezzel szemben viszont a tudományos konszenzus többszintes megismerés folyamatán keresztül állítja, hogy bizony a távolságtartás, a maszk csökkentette a fertőzés esélyét és valószínűleg sok emberéletet megmentett – tette hozzá. – Megint az a probléma, hogy egy-egy tanulmányt ragadnak ki, és az átlagember számára a tudományos konszenzus megértése helyett folyamatosan félelmet és kétkedést gerjesztenek.”

Nem csoda, hogy azoknak, akik nem végeztek virológiát, járványtant, biostatisztikát, vagy más, a témához hasznos tudományterületet, nagyon nehéz eligazodniuk az ilyen kutatások között. Arra, hogy mit tehet az átlagember, ha meg akarja érteni, minek és kinek higgyen, nincs egyszerű magyarázat.

A szakértő egy történetet is megosztott: amikor a kutatótársaival szúnyoglárva-gyérítő tablettákat osztottak a szúnyogpopuláció visszaszorítására, volt, aki azt hitte, ezeket a tablettákat emberi fogyasztásra szánják, és nem a szúnyogtól fertőzött vizekbe. „Számomra megdöbbentő, hogy az emberek az egészségügyi döntéseikben is trendek alapján navigálnak. Még a szúnyogtablettát is bevennék, hogy ne csípje őket a szúnyog, de a vakcináknál nem bíznak a jól kiépített és kipróbált gyógyszerbiztonsági folyamatokban. Így évek múltán is egy-egy cikket kell boncolgatnunk, mert a trend most épp a végtelen kételkedés gyakorlatilag mindenben – mondta.

– Hiányoznak azok az emberek, akik ezeket a bonyolult folyamatokat érthetően elmagyarázzák – mondta Kemenesi Gábor virológus. – Kevesen vannak, akik el tudják mondani, mi a tudományos konszenzus egyes témákban, és miért az. És persze van egy olyan társadalmi réteg is, amit ez egyébként sem érdekel, mert ők ennél sokkal egyszerűbben akarnak gondolkodni. A vakcináknak, mióta léteznek, vannak mellékhatásaik, de az a lényegük, hogy jóval kevésbé legyenek veszélyesek, mint a vírus, ami ellen adják. Mióta az első feketehimlő-vakcinát feltalálták, tudjuk, hogy vannak mellékhatások, de ezekkel együtt is jóval több, nagyságrendekkel több esélyünk van megúszni a betegséget, mint kockáztatni a teljes erővel támadó kórokozót. Arról nem is beszélve, hogy a 8 milliárd főt számláló globális világban komolyan számításba kell venni, hogy mennyire előnyös vagy inkább hátrányos-e az egyéni döntésen alapuló védekezés, ugyanis a történelemben még soha ezelőtt nem voltunk ennyire összekapcsolva és nem függtünk ennyire egymástól.”

Kemenesi Gábor azt mondta: a mai napig nem derült ki olyan veszélyes mellékhatás, ami miatt ne érné meg beadni a Covid-vakcinákat. „A gyógyszerbiztonsági folyamatok, a passzív monitoringrendszer, a különböző klinikai fázisok, az egyéb adatmerítések működnek. Ez onnan látszik, hogy az első pillanatban kiderült a vérrögképződéses mellékhatás, a másodikban a szívizomgyulladás, és még mindig ott van a vakcina a polcokon, mert ezekkel a ritka mellékhatásokkal együtt is sokkal-sokkal jobb esélyünk van, mint nélkülük. Csak ezt nehéz elmagyarázni azoknak, akik impulzív üzenetek mentén tudnak csak orientálódni, dönteni.”

A teljes cikk a Telexen olvasható.