• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Akiket 30 éve elveszítettek, ma már jó eséllyel meggyógyítanák

Lapszemle 2023.12.27 Forrás: 24.hu
Akiket 30 éve elveszítettek, ma már jó eséllyel meggyógyítanák

Gyermekonkológus: szellemileg, fizikálisan és pszichésen is nehéz a gyermekek szenvedéseivel szembenézni.

Nemcsak itthon, hanem Európában is egyedülálló az a szakember-hálózat, amellyel a daganatos gyermekeket kezelik Magyarországon. Az együttműködés összefogója a súlyos beteg gyerekek gyógyításáért több évtizede dolgozó Kriván Gergely, aki 1986-ban még nem tudta megmenteni egy immunhiányos kisfiú életét, hat évvel később viszont a hasonló betegséggel küzdő testvérét már igen. Hogyan küzd meg egy gyermekonkológus a munkája miatti átlagosnál nagyobb nehézségekkel, mit jelent számára a jutalom, és hogyan fogják hónapokig, sőt évekig a kis betegek és családjaik kezét az osztálytól pár száz méterre? A 24.hu riportja a Dél-pesti Centrumkórház két különleges helyszínéről.

"Több olyan évünk is volt, amikor nem veszítettünk el senkit az osztályon. Minden gyerek hazament."

Kriván Gergely több, mint negyven éve gyógyít daganatos és más súlyos betegséggel küzdő gyermekeket. Ez az orvoslás egyik legnehezebb ága, így minden gyógyult óriási öröm és teljesítmény.

1992-ben ott volt a ma már a Dél-pesti Centrumkórház részeként működő Szent László Kórházban, amikor itthon elsőként hoztak létre csontvelő-transzplantációs osztályt a gyermekek számára. 2005 óta vezeti a részleget. Immunhiányos, hematológiai és daganatos gyerekek részesülnek itt csontvelő-transzplantációban. Az elmúlt 30 évben már több, mint 900 gyerek transzplantációját végezték el itthon.

A csontvelő-transzplantáció a teljes újjászületésről szól: új immunrendszert és vérképzést kapnak a gyerekek, hogy legyőzzék a súlyos betegséget.

Kriván doktor szabadságát tölti, mégis az osztályon sürög-forog, és egy meghatározó élményén keresztül szemlélteti, milyen rövid idő alatt változik az esély a gyógyulásra.

1986-ban fiatal orvosként még a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán dolgozott, amikor egy immunhiányos kisfiú érkezett az osztályra. Nem sikerült megmenteni. Kriván doktor tudta, nagy az esély arra, hogy ha a családban születik még gyermek, akkor ő is ebben a betegségben fog szenvedni. Született: a következő gyermek ugyan egészséges volt, ám az 1991-ben született harmadik immunhiányosan jött a világra. Ekkor már szerveződött a Szent László Kórházban az ország első gyermek csontvelő-transzplantációs osztálya, ahol 1992-ben Kriván Gergely kezelte a kicsit. Ő volt az első csecsemő, aki őssejt-transzplantációban részesült Magyarországon. A kislány 30-as éveiben járó hölggyé cseperedett.

"1986-ban még nem tudtam segíteni, 1992-ben már igen. Ez óriási dolog egy orvos életében".

Az ilyen élmények elengedhetetlenek a gyermekonkológus és a velük dolgozó ápolók számára, hogy a pályán maradjanak. Azt Kriván Gergely is elismeri, hogy rendkívül megterhelő területe ez az orvoslásnak, mert szellemileg, fizikálisan és pszichésen is nehéz a gyermekek szenvedéseivel szembenézni. Olyan emberek dolgoznak itt, akik életük és szabadidejük jelentős részét áldozzák fel. „Háttérbe szorítják akár a saját problémájukat is, nem tisztelik a munkaidőt sem. Ez a munka az átlagosnál nagyobb elhivatottság nélkül nem megy” – mondja a gyermekonkológus.

További részletek a cikkben.