A szkeptikusokat is meggyőzte a szegedi-debreceni orvosprofesszor

Vállalkozó szellemű fiatalként Kanadából hozott haza Magyarországon addig nem alkalmazott gyógymódot a szívritmuszavarokra Csanádi Zoltán a kilencvenes években. Akkoriban az ilyen betegek jelentős részét nem is vette komolyan az orvosszakma. A Szegedről indult professzor évtizedeken át tanította kollégáit a szívelektrofiziológia ismereteket kívánó műtéti eljárásokra, közben négy gyermek mellett Debrecenben is kialakította a korszerű aritmológia bázisát. Hat éve klinikaigazgatóként tevékenykedik, immár a kardiológia egészét képviselve. A legrangosabb állami egészségügyi kitüntetés, a Semmelweis-díj után 2023-ban Debrecen városa Hatvani-díjjal ismerte el kiemelkedő, egyben maradandó értékű orvostudományi tevékenységét. Vele beszélgetett a civishir.hu.

...

Már egyetemi hallgatóként megtetszett Önnek a szívgyógyászat.

Eleinte, éppen a korábbi élmények miatt a belgyógyászat vonzott. Negyedévesként kezdett érdekelni a szív. Lenyűgözött az elektrokardiográfia (EKG), amelynek révén láthatóvá tehetők a szívműködés jelei – ez a magzati korunkban elinduló, és az utolsó dobbanásig ható elektromos pulzálás. A szív hangjai, az, hogy hallás útján diagnosztizálhatunk bizonyos betegségeket, szintén izgalommal töltött el. Nemcsak azért varázslatos ez a szerv, mert életünk kezdetétől a végéig egyetlen pillanatra sem nélkülözhető, hanem működésének összetettsége miatt is! Pedig ma fényévekkel vagyunk előrébb az akkori tudáshoz képest! Akkor nem sejthettem, hogy ilyen szerencsésen választok, hiszen a kardiológia elképesztő fejlődésen ment keresztül. Ennek már valamennyire én is a részese lehettem.

További részletek a cikkben.