Alapellátás: nincsen remény?

Egy héttel ezelőtt adta ki az emberi erőforrások minisztere a feladatot a háttérintézmények vezetőinek, hogy három nap alatt dolgozzák ki a járási alapú, integrált alapellátás koncepciójával kapcsolatos elképzeléseiket. A terv nem új keletű, hiszen egy évvel ezelőtt lapunkban is beszámoltunk arról, hogy járási egészségközpontokat hozna létre az Emmi. Ezek feladatait és struktúráját sem akkor, sem azóta nem definiálta az egészségpolitika, úgy hírlik, a tavaly év végén született, kimunkálatlan ötletet a közelgő önkormányzati választások miatt a Fidesz frakció gáncsolta el akkor - írta a medicalonline.hu.

A minap Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár beszélt arról, hogy annak érdekében, hogy gyorsabban jussanak ellátáshoz a betegek, „műszakilag és szervezettségben is növelnék a helyi ellátóképességet”. A járási egészségközpontok feladata az lesz, hogy az ide telepített eszközök segítségével a jelenleginél szélesebb körben legyenek elérhetőek például az ultrahang- és CT- vizsgálatok. Hogy készült-e hatástanulmány azt illetően, hogy valóban szükséges-e az ország 174 járásba CT-t telepíteni, illetve rendelkezésre áll-e az a szakembergárda, akik elvégzik a vizsgálatokat – arról egyelőre nincs információnk. Bár a távleletezéssel az orvoshiány kivédhető, de a technikusi, szakdolgozói – és bizonyos vizsgálatoknál az orvosi – jelenlét nélkülözhetetlen a vizsgálóhelyeken.

Úgy tűnik, a tervet leginkább az a kényszer szülte, hogy valamilyen módon kipótolják a járásokon belül a járóbeteg-szakellátásból hiányzó kapacitásokat, és azt is remélték tőle, hogy a betöltetlen praxisok problémájára is megoldást jelent majd.

Időközben a MedicalOnline úgy értesült, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) javaslata nyomán felmerült, hogy a járási tisztifőorvosok irányítanák azt az együttműködést, amelyben az alapellátás, a járóbeteg-szakellátók és az egészségfejlesztési irodák vennének részt az új koncepció szerint. A Lázár János vezette közigazgatási reform nyomán alaposan szétzilált NNK (egykori ÁNTSZ) érthető módon csapott le a feladatra, hiszen a szervezet megerősítését reméli annak felvállalásától. A kérdés csak az, hogy egyáltalán van-e mind a 174 járásban szakember: a Közigállás.hu-n jelenleg 19 ilyen pozíciót kínálnak országszerte, ami azt jelenti, hogy ezen a szinten több mint tíz százalékos a humánerőforrás-hiány. Kérdés az is, hogy a csupán hatósági jogkörökkel bíró hivatalok képesek-e egészségszervezési feladatok ellátására, koordinálásra, szakmai támogatásra... Projekt alapon működő alapellátási reform? - részletek a teljes cikkben

Ki dönthetett és hol a kollegiális vezetőkről?

A kamarát nem értesítették a kollegiális vezetők kiválasztása nyomán folytatott vizsgálatról – mondta a medicalonline.hu-nak Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnökét azért kérdeztük, mert Horváth Ildikó államtitkár lapunkkal azt közölte, az elmúlt hónapokban jogászaik többek között azt is vizsgálták, képviselhette-e az elnök a hivatásrend területi szervezeteinek álláspontját a pályázatok véleményezésekor. Éger István kifogásnak nevezte a magyarázatot, és jelezte: a pályázó kollégák máig nem kapták meg a kinevezésüket, annak ellenére, hogy az államtitkár lapunknak adott nyilatkozatából úgy tűnt, sínre kerülnek a kinevezések. Az elnök elmondta azt is, a bizottság és a MOK nagy egyetértésben dolgozott, nem volt különvélemény a vezetők személyét illetően, 

A kollegiális vezetők – a vonatkozó rendelet értelmében – szeptember 1-jén álltak volna munkába. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezetője ahelyett, hogy szignálta volna az ezzel megbízott bizottság döntése nyomán az országos- illetve megyei kollegiális vezetők kinevezését, a névsort továbbította az államtitkárságra, onnan a miniszterhez, majd a Miniszterelnökséghez kerültek az iratok – holott ezt semmilyen jogszabály nem rendeli el.

Lapunk úgy értesült, hogy azóta a lista „elindult visszafelé”, ám valahol, valakik némileg megkurtították, és a néhányan lekerültek róla azok közül, akiket a szakmai bizottság kinevezésre javasolt.