• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Álhírkeresőt fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetemen

Lapszemle 2023.06.26 Forrás: index.hu
Álhírkeresőt fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetemen

A szegedi informatikusok eddig 5000 álhírt és 5000 valós hírt töltöttek a rendszerbe, hogy a gép tudjon tanulni.

Merész vállalkozásba kezdtek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nyelvészei és informatikusai: egy álhíreket és áltudományos cikkeket kereső oldalt és mobiltelefonos alkalmazást fejlesztenek. A modellt, amely közel 90 százalékos biztonsággal jelzi az álhírgyanút, először az egészségügyben alkalmazzák, de a fejlesztők tervezik, hogy más területekre is kiterjesztik - írta az index.hu.

 Mivel az álhírek, valamint az áltudományos nézetek az élet számos területén megjelennek, ezért azonosításuk társadalmi és gazdasági szempontból, valamint a korszerű tudomány hitelességének megőrzése szempontjából is elkerülhetetlen. A SZTE nyelvészei és informatikusai a Debreceni Egyetemmel konzorciumban ennek a problémának a kutatására és feltérképezésére kaptak 200 millió forintot a Magyar Tudományos Akadémiától a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programban. A négyéves projekt tavaly ősszel kezdődött, de már néhány hónap múlva érdekes eredményeket produkált.

Fontos annak tisztázása, hogy hogyan is ismerhetők fel az álhírek és az áltudományos szövegek – magyarázta Németh T. Enikő, az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszékének vezetője. Egy népes nyelvészcsapat kutatja, hogy az álhíreknek milyen jellemzőik vannak, amelyek alapján jól azonosíthatók ezek a cikkek, illetve szövegek. Például jó eséllyel gyanítható, hogy álhírrel van dolgunk, ha a szövegben csupa nagybetűs szó, rengeteg felszólító mód, érzelmekre ható kifejezés, összevissza tegezés és magázás vagy sok felkiáltójel található.

Bár a fejlesztők még gőzerővel dolgoznak az álhírkereső oldalon, az egészségügy területéről már többen is érdeklődnek a program iránt. „Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) humán erőforrással, kézi ellenőrzéssel, hatóságilag végzi ezt a munkát. Ha visszaélésre utaló jelet észlelnek, hivatalból el kell járniuk” – fogalmazott Csendes Tibor, az SZTE Informatikai Intézetének tanára, aki hozzátette: az OGYÉI-nek keresőrobotot is fejlesztenének, amely éjjel-nappal monitorozná a különböző egészségügyi honlapokat.

További részletek a teljes cikkben