Alig járnak szűrésekre a magyarok

Tavaly rosszindulatú emlődaganat miatt összesen 73,5 ezer beteg részesült közfinanszírozott ellátásban.

Nem áll jól a betegségek korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokkal a magyar lakosság: egy tavalyi felmérés szerint a 65 éves férfiak 39 százaléka soha nem volt prosztatavizsgálaton, és a nők 15 százaléka járt emlőröntgenen a megelőző év során - írta a vg.hu.

A magyar nők 12 százaléka még soha nem volt méhnyakrákszűrésen, egynegyedük több mint három éve volt vizsgálaton, 36 százalékuk pedig a megelőző egy évben járt nőgyógyásznál – derül ki a napokban nyilvánosságra hozott európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) 2019-es adataiból.

Tavaly ősszel Magyarországon harmadik alkalommal került sor a kutatásra, amely 510 településen több mint 12 ezer fő megkeresésével zajlott.

Szakmai ajánlás szerint a 45 és 60 év közötti nőknek a korai felismerés érdekében kétévente kellene részt venniük mammográfiai vizsgálaton. A 35–64 éves nők fele volt ilyen jellegű vizsgálaton a felmérést megelőző két év alatt, 30 százalékuk egy éven belül kerített rá sort. Ezzel szemben a 65 év feletti nők jóval kevésbé aktívak ezen a téren: csak 15 százalékuk volt emlőröntgenen egy éven belül.

Magyarországon a halálozási statisztikákban a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések vezető helyen állnak, így a korai felismerést és kezelést lehetővé tevő szűrővizsgálatoknak kiemelt jelentőségük van. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint tavaly rosszindulatú emlődaganat miatt összesen 73,5 ezer beteg részesült közfinanszírozott ellátásban, az egészségbiztosító 60 milliárd forintot fordított a gyógyításukra.

A kutatás kitért az alapellátás igénybevételére is, ennek területei a háziorvosi, a szakorvosi és a fogorvosi ellátás. Az ELEF-felmérés szerint a magyar lakosság 90 százalékának szüksége volt ezen ellátások valamelyikére a felvételt megelőző egy év során:

78 százalékuk járt a háziorvosánál, 63 százalék keresett fel szakorvost, 46 százalék pedig fogorvost.

Az adatok rámutatnak arra is, hogy a magyar lakosság 13 százaléka későn vagy egyáltalán nem jutott hozzá valamilyen egészségügyi ellátáshoz, mert túl sokat kellett várnia vizsgálati időpontra, kezelésre, műtétre vagy gyógyszerre. Anyagi okok miatt a lakosság 3,9 százaléka orvosi ellátáshoz, 8,1 százaléka fogorvosi ellátáshoz, 1,3 százaléka mentálhigiénés ellátáshoz, 4,3 százaléka pedig gyógyszerhez nem jutott hozzá.