Állam és piac – Egy cipőben a szlovák és a magyar egészségbiztosítás?

Az utóbbi időben egyre-másra emelték fel szavukat Szlovákiában az orvosok, a gyógyszerészek, az ápolók, a kamarák és az elemző intézetek az egészségügy rohamos eladósodása, a kórházanként és régiónként eltérő jelentős fizetéskülönbségek, valamint a rendszer jövőbeli kétséges finanszírozását illetően. Ennek ellenére a második Fico-kormány programja csak általánosságokat fogalmazott meg az ágazat kapcsán. Ezért ért mindenkit váratlanul a politikai uborkaszezon kezdetén tett bejelentés az egy szereplős, állami biztosítói rendszer bevezetésének szándékáról – írja a gondola.hu portálja.

A közlemény egyaránt heves tiltakozást váltott ki a két magánbiztosító (Dővera és Union), a legmeghatározóbb szlovákiai egészségügyi elemző intézetek részéről (Health Policy Institute és INEKO) és megosztottan fogadták a szakmai kamarák is. A döntés azonban egyértelműen beleillik a Fico/SMER-féle „erős állam" felfogásba, amelyik elsőre nagyon hasonlatos a Magyarországon tapasztalt, a Fidesz kormányzati felfogásához kötődő „hard government" retorikához, és intézkedéseihez.

Első pillantásra úgy tűnhet, mintha egy csónakban evezne a szlovák és a magyar egészségpolitika, a két társadalom dinamikája, egészségügyi mutatói és biztosítási rendszerének közelmúltja között azonban jelentős különbségek vannak – szögezi le a lap, amely arról is ír, hogy bár a részletek még nem ismertek, azzal, hogy a SMER államosítaná (vagy kivásárolná) az egészségbiztosítókat, hasonló rendszer alakulhatna ki, mint Magyarországon, holott jelenleg a két országban teljesen eltérő modellek működnek. Érdemes tehát megvizsgálnunk, milyen társadalmi-gazdasági okok indokolhatják a két egészségbiztosítási rendszer eltéréseit. A szlovák és a magyar népességre vonatkozó általános egészségügyi értékekről nem jelenthető ki egyértelműen, hogy egyik vagy másik állam lakossága egészségesebb vagy egészségügyi rendszere működik jobban.

A jelenleg piaci alapon szerveződő szlovák és az államközpontú magyar rendszer különbségei társadalmi és gazdasági adatokkal is indokolhatók. A csökkenő lakosság, illetve az idősek nagy aránya idehaza elvben szolidárisabb irányba lökné a rendszert, ugyanakkor ennek ellentmond az egészségügyi kiadások folyamatos csökkenése. Szlovákiában ugyanakkor az állam és piac összeegyeztetése okozott elsősorban problémákat az elmúlt évtizedben – olvasható a portálon.