Álmos Péter MOK-elnök: Legalább ne tagadjuk el a bajt

Ilyen állami finanszírozással nem lehet nyugati szintű egészségügyet működtetni, és ez megmutatkozik a kedvezőtlen egészségügyi mutatókban, mint a várható élettartam vagy a rákos betegségek halálozási aránya – mondja interjúnkban a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Álmos Pétert a legújabb kormányzati elképzelésekről, évtizedes strukturális problémákról, a kamara jogfosztása után szaporodó etikátlan orvosi gyakorlatokról is kérdeztük. 

– Takács Péter szerint önök hazudnak és politizálnak, amikor arról tájékoztatják a kamarai tagságot és a közvéleményt, hogy a kormány által tervezett intézkedések értelmében romlanának az orvosok munkafeltételei, például megháromszorozódna a kötelező ügyeletek száma. Mit reagál az egészségügyi államtitkár vádjaira?

– Röviden annyit, hogy nem hazudunk, és tartjuk, amiről a 33 ezres kamarai tagságot tájékoztattuk. Az államtitkár egy Facebook-kommentben arról írt, hogy szó sincs törvénytervezetről, a számunkra véleményezésre megküldött tervek olyan messze vannak még a konkrét jogszabálytól, mint Makó Jeruzsálemtől. Ehhez képest mi egy paragrafusokba szedett törvényi normaszöveget kaptunk meg, ezt küldtük szét a tagságnak a mi szakjogászokkal közösen megalkotott értelmezésünkkel együtt. A szöveget egyébként augusztus 15-én küldte meg az államtitkárság azzal, hogy 21-éig, vagyis az ünnepi hosszú hétvége alatt fogalmazzuk meg véleményünket. Ez nem kiérlelt egyeztetésre, hanem arra utalt, hogy sürgősséggel akarják keresztülvinni az elképzeléseket a szakmán és a parlamenten. A kamara kizárólag a rá vonatkozó törvényben feladatul előírt szakmai lépéseket tette meg, egyeztetett tagságával. Az, hogy az államtitkár a kérdést politikai mezőre kezdte behúzni, nem helyes. Takács Péternek politikai csatáit a politikai ellenfeleivel kell megvívnia, nem egy köztestülettel. Ha a politikai eszköztárat a szakmával szemben veti be, az árt az orvosoknak és a betegeknek is.

– A közvélemény számára már jól ismert hangnem visszaköszön Takács részéről az egyeztetéseken is, vagy a műsor ezen része csak a nyilvánosságnak szól?

– A legutóbbi, szeptember 4-ei egyeztetésen nagyon erős szakmai ellentétek körvonalazódtak, de a politikai porondon megszokott erőfitogtatást nem tapasztaltam.

– Nézzük a javaslatok tartalmi részét, mik a fő problémáik?

– Alapvető gond, hogy az évtizedekre visszanyúló strukturális problémákat és az egyre fokozódó orvoshiányt a dolgozók terheinek növelésével próbálja kezelni az ágazat irányítása, például forrásbevonás helyett. A tervezet értelmében megnyílna a lehetőség arra, hogy a mostani többszörösére növekedjen a nappali tevékenységen túl elrendelhető munkaidő, az önként vállalt többletmunka háttérbe szorulásával. Az ügyelet nem gyarapítaná a nyugdíjhoz számított időt. Az ügyelet utáni, kötelező pihenőidővel töltendő napot ledolgoztatnák, az ügyelet után előírt kötelező pihenőidő csökkenne. Mindezek mellett kikerülnének a túlmunka korlátozására vonatkozó garanciák.

Erről szól még a cikk:

• Ha a módosításokat elfogadja a parlament, milyen eszköze marad az orvosoknak az érdekérvényesítésre?

• Valóban eléri-e az egészségügy finanszírozása a GDP 9 százalékát, ahogy azt Takács Péter állítja?

• Valóban sikersztori az új ügyeleti rendszer bevezetése?

• Használ-e, vagy inkább árt Magyar Péter kórházjáró akciója az egészségügynek?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetéssel, vagy a Magyar Hang hetilap szeptember 19-ig kapható 2024/37. számában.