Az abortusz főképp a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

A magyar abortuszszabályozás európai kontextusban nem szélsőséges, de egyértelműen szigorú. A magyar abortuszráták évtizedek óta csökkennek, az EU-ban így is a középmezőny elején vagyunk. Társadalmi-demográfiai jellemzői gyorsan változnak, a terhességmegszakításon átesettek nők között egyre inkább a kistelepüléseken élő, kevésbé iskolázott, fiatal korosztályhoz tartozók dominálnak - írta körképében a G7.hu.

Az elmúlt 30 évben a magyar kormányok ritkán nyúltak hozzá a rendszerváltás után két évvel megszavazott magzatvédelmi törvényhez és az abortuszszabályozáshoz. Akkor került be a törvénybe a nő súlyos válsághelyzetének indoka, amit aztán 2000-ben tisztázott az Alkotmánybíróság, és ekkor foglalták törvénybe a Családvédelmi Szolgálatok feladatait és az abortuszt kérelmezőknek kötelező tanácsadás tartalmát is.

Magyarországon az európai országok többségéhez hasonlóan fizetni kell az abortuszért, indokolt esetben és szociális alapon kérvényezhető ennek elengedése. Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Németországban Romániában viszont fedezi a társadalombiztosítás. A magyar abortuszszabályozás jogi alapzata nem tekinthető sem szélsőségesen szigorúnak, sem megengedőnek, ugyanakkor a kétszeri kötelező tanácsadás – ráadásul a tb-támogatás hiányával együtt – már kemény korlátozó mechanizmusnak számít Európában.

2012-es NNK-adatok alapján azt mondhatjuk a kötelező tanácsadások “hatékonyságáról”:

A nők mintegy 93 százaléka az első tanácsadás után is fenntartotta szándékát és kérvényezte az abortuszt a második tanácsadáson. Bő 7 százalék vagy megváltoztatta szándékát, akár külföldre is mehetett a beavatkozást elvégezni, vagy spontán vetélés történt.

A második tanácsadáson részt vettek közel 94 százaléknál megtörtént az abortusz, bő 6 százalék vagy megváltoztatta szándékát, akár külföldre is mehetett a beavatkozást elvégezni, vagy spontán vetélés történt. További részletek és kitekintés a teljes cikkben