Az Akadémia ragaszkodik a függetlenségéhez

A 2019. évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése a Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért az MTA azt kéri a Kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé – többek között ezt szavazta meg 100%-os egyetértésben az MTA Elnöksége június 15-ei rendkívüli ülésén - áll az Akadémia honlapján megjelent közleményben.

A határozatot Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke terjesztette az Elnökség – két közgyűlés között az MTA legfőbb döntéshozó szerve – elé. Az ülésen részt vettek a kutatóközpontok és intézetek vezetői.

A Kormány az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozásával a hazai tudománypolitika egységes szemléletű kezeléséért felelős szervezetet hozott létre. Az MTA támogatja a kormányzat hatékonyabb innovációs és tudománypolitika kialakítását célzó törekvéseit. Az MTA ennek érdekében már eddig is jelentős erőfeszítéseket tett.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018. június 12-én érkeztetett elektronikus levélben kérte a Magyar Tudományos Akadémiát az 1994. évi XL. törvény (MTAtv.) módosításának véleményezésére, irreálisan rövid határidejű válaszadással.

A kapott javaslat olyan kormányzati kezdeményezést készít elő, amely az MTA kutatóhálózatának működését érintően a kutatás-fejlesztési forrásokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium költségvetési fejezetébe utalja. A Pénzügyminisztériumból június 13-án megküldött új költségvetési keretszám szerint 2019-ben az összesen kb. 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint kerülne át az ITM-hez (lásd az alábbi ábrán). A 28 milliárdból kb. 20 milliárd forint a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségeket tartalmaz.

 

Az MTA-val előre nem egyeztetett módosítás tervezete kétségtelenül és alapvetően érinti az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit. A Vezetői Kollégium június 12-i ülésén határozott álláspontot képviselő határozatot fogadott el, amelyet Lovász László, az MTA elnöke Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Kormány tagjaihoz is eljuttatott. Az MTA elnöke június 15-ére rendkívüli elnökségi ülést hívott össze. Az ülésen az elnökségi tagok által teljes egyetértésben elfogadott szöveget szó szerint közöljük:

"Az Elnökség egyetért és támogatja a Vezetői Kollégium határozott álláspontját, miszerint az MTA ragaszkodik a Magyarország Alaptörvénye „Szabadság és felelősség” fejezetének X. cikkében foglalt jogok érvényesüléséhez, azaz a tudományos kutatás szabadságához és az MTA köztestület és intézményei közfeladat-ellátás során szükséges működésbeli függetlenségének megtartásához.

Az Elnökség egyetért az MTA elnöke által előterjesztett elvekkel, és támogatja azt, hogy:

1) a 2019. évi költségvetési törvény és az MTAtv. módosításának előkészítése az Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért javasolja, hogy a konzultációra időt engedve a törvényjavaslatok ne kerüljenek az Országgyűlés számára előterjesztésre;

2) az intézethálózat fenntartására tervezett állandó, a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségek az Akadémiánál kell, hogy maradjanak;

3) a felfedező (bottom-up) kutatások támogatása nem csökkenhet, ezeket az Akadémia egyik fő feladatának tekinti;

4) az intézetek és kutatóközpontok kutatási témáinak meghatározásáról, ezek támogatási arányairól és formáiról, az intézetigazgatók, vezető kutatók kinevezéséről az Akadémián eddig is alkalmazott eljárás szerint kell, hogy döntés szülessen;

5) elengedhetetlen, hogy a tudományos pályázatok értékelését és a döntéshozatalt a terület legjobb szakértőiből álló akadémiai bizottságok végezzék;

6) a tudományos pályázatokon belül az alapkutatást segítő pályázatokat el kell különíteni a célzott (alkalmazott, top-down) pályázatoktól; az előbbieknél minden tudományterület kutatási témáit engedni kell pályázni, és a támogatás odaítélése során csak a nemzetközi mércével mért kiválóság számíthat.

Az Elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy a fenti elvek alapján tárgyaljon a Kormány képviselőivel. Az Elnökség felkéri az Akadémia elnökét, hogy ha az MTA érdekeit jelentősen csorbító kormányzati intézkedés vagy annak előkészítése történne, hívjon össze rendkívüli közgyűlést. Az MTA elnöke a következő elnökségi ülésen (június 26.) számol be a tárgyalásokról az Elnökségnek. Az MTA vezetői és vezető testületei rendelkezésre állnak olyan együttműködés kidolgozására, mely az Innovációs és Technológiai Minisztérium kormányzati koncepciójába illeszkedik, de nem sérti az MTA integritását."

 

............................................

 

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége pénteki rendkívüli ülésén meghatározta azokat a legfontosabb pontokat, amelyeket aggályosnak tart a szerdán benyújtott költségvetési tervezetben, és felhatalmazta a testület elnökét, hogy ez alapján folytasson tárgyalásokat a kormány képviselőivel - mondta Lovász László, az MTA elnöke pénteken a köztestület rendkívüli elnökségi ülését követően a sajtó képviselői előtt.

Az ülés témái a 2019. évi költségvetési törvénytervezet MTA-t érintő javaslata, illetve a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosítási javaslata voltak. Az ülésen részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is. Palkovics László a kormány álláspontját ismertetve úgy fogalmazott: az erőforrások hatékonyabb felhasználására, az eredményesség érdekében erőteljesebb koordinációra van szükség. Azokra a társadalmi, gazdasági, műszaki kihívásokra, amelyek a közösség előtt állnak közösen kell egységes megoldást találniuk a tudománynak, az innováció képviselőinek - tette hozzá. Így a kutatásokra szánt forrásokat egy helyen tervezzük - fogalmazott a miniszter, kiemelve, hogy a tárgyalásokat hétfőn folytatják.

Nem fog sérülni az MTA autonómiája - hangsúlyozta újságírói kérdésre Palkovics László, aki szerint a kormány célja biztosítani azt, hogy a kutatásra szánt források a leghatékonyabb módon hasznosulhassanak a jövőben.               

Kiemelte: meg kell határozni azokat a kutatási területeket, amelyeket kiemelten kell kezelni a források elosztásakor, ehhez egy MTA-val közös, tudós emberekből, akadémikusokból, egyetemi rektorokból álló munkacsoport felállítására tett javaslatot. A miniszter szerint a költségvetési törvénytervezet technikai jellegű, az MTA továbbra is maga működtetheti az intézményeit, és maga döntheti el, hogy az egyes területekre szánt forrásait hogyan bontja le projektekre, kutatóintézetekre és kutatókra. "A kormány ebbe nem kíván beleszólni" - fűzte hozzá Palkovics László, aki szerint nem fog csökkenni a tudományos kutatásokra szánt állami pénz.

Lovász László úgy fogalmazott, az akadémia nem vitatkozik azzal, hogy egységes legyen a koordináció a kutatásokra szánt források elosztásánál. Azonban a tárgyalásokon szeretnének garanciát kapni arra, hogy az akadémia függetlensége nem fog csorbulni a jövőben sem, például egy esetleges miniszterváltás esetén.

Palkovics László újságírói kérdésre azt is elmondta, a tervezetnek nincs köze ahhoz, hogy az MTA egyes kérdésekben - mint a CEU és az oktatás helyzete, a migrációs krízis kezelése - a kormányétól eltérő állásfoglalást fogalmazott meg.

Lovász László sajnálatosnak nevezte, hogy a tárgyalások a kormány és az MTA között csak a törvénymódosítás napirendre kerülését követően kezdődtek el. Palkovics László erre úgy válaszolt, az MTA és az Emmi két évvel ezelőtt aláírt egy megállapodást, amiben már szerepeltek a kormány mostani javaslatai.