Az alapítványi egyetemrendszer maga a feudalizmus

Főként az egyetemi vezetés elüzletiesedésétől, a függetlenség elvesztésétől és ezek miatt a hazai tudományos élet minőségcsökkenésétől tartanak az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) tagjai, derült ki a szervezet rendezvényén. A kutatási munka konkrét befolyásolásával egyelőre nem találkoztak, inkompetens bírálatokkal, pénzek átcsoportosításával, minimális vagy nem létező kommunikációval és súlyos üzleti függőséggel viszont már igen. Ez pedig mind óriási probléma az egyetemi működés és a tudományos szabadság szempontjából, írja a Telex. 

„Kisebb bürokrácia, több pénz és nagyobb döntési szabadság – ez volt a mézesmadzag” – mondta Gyenge Zsolt, a MOME egyetemi docense, amikor Lőrincz Viktor Olivér, az ADF alelnöke arról kérdezte, miért volt eleinte bizakodó az egyetem a modellváltással kapcsolatban. A MOME esetében viszonylag korán felmerült a modellváltás, 2020 augusztusa óta működik az egyetem alapítványi formában.

„Az állami működés olyan adminisztrációs terhet és fölösleges bürokráciát ró minden szervezetre, így az egyetemekre is, hogy az annak a működését gátolja. Úgy gondolták, hogy ez alól fel tudnánk szabadulni, ha magánalapítványi formába kerül az egyetem. Arról is volt szó, hogy kaphatnánk különböző ingatlanvagyonokat. Az volt a másik érv, hogy hosszabb távon ez a megoldás a költségvetés szempontjából kiszámítható, mert míg az állami költségvetés éves és mindig variálható, ehhez képest egy ötéves keretszerződés, finanszírozási szerződés fogja megoldani a problémát. A nagyobb összeget egyébként meg is kaptuk, 2025 végén fog lejárni, addig biztosított a finanszírozás.”

„Akkor még nem tudtuk, hogy nem ez lesz. Azt is gondoltuk, hogy az egyetem tudja majd kijelölni a kurátorokat, vagy legalábbis jelentős részben ráhatása lesz. Ehhez képest az adminisztráció például legalább megduplázódott, a vállalati szektorból érkező gazdasági és jogi adminisztráció költözött rá. Ezek az emberek bizalmatlanok az egyetemi kollégákkal szemben, ezért rengeteg ellenőrzés épült be a rendszerbe. Ennyit a hatékonyság növeléséről.”

Az alapítványosítás modelljei a nagy amerikai egyetemek voltak, de Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa kiemelte: egyáltalán nem mindegy, hogy egy felsőoktatási intézmény alapítványi formában jön létre, vagy később alakítják át. „Ha valami pár száz évig úgy működik, hogy adományokat kap, amiket felelősségteljesen kell kezelni, az nem ugyanaz, mint amikor egyszer csak kap tíz százalék körüli részvényt egy vállalatból, aminek az elnök-vezérigazgatóját odaültetik a kuratórium élére, ami mindennek az ura lesz”, mondta a Telex szerint.