Az államot már nem érdekli, ha munka közben meghalunk

Az ő dolga, hogy felhívja a munkaadó figyelmét, ha nem teremti meg a biztonságos munkavégzés feltételeit. A szakszervezetek szerint kérdéses, hogy felhívja-e. Úgy vélik, a szinte nem létező állami munkaügyi ellenőrzést ezek a képviselők nemigen tudják helyettesíteni. Jó lesz, ha a munkáltatók is tanulmányozzák majd a munkavédelmi törvény napokban megszavazott és hamarosan hatályba lépő módosításait, mert azok alapvető változásokat tartalmaznak – hívja fel a figyelmet Székely Tamás – olvasható a nol.hu portálján.

Székely Tamás, a vegyipari ágazati szakszervezet (VDSZ) elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke markáns újításnak tartja, hogy a korábbi ötven helyett már a legalább húsz munkavállalót foglalkoztató cégeknél is kötelező lesz munkavédelmi képviselőt választani.

Az érdekvédők javulást remélnek a módosításoktól, hiszen a munkahelyi balesetek száma folyamatosan nő. Ennek egyik oka az lehet, hogy elenyészőn kevés az ellenőrzés, és cégek ezrei működnek úgy, hogy egyszer sem kerülnek az egykor önálló szervezetként és nagyobb létszámmal működő munkavédelmi hatóság látókörébe.

A VDSZ korábban is többször felvetette, hogy a lehető legjobb megoldás az lenne, ha a szakszervezetek visszakapnák a munkavédelmi ellenőrzés tekintetében a korábbi jogosítványaikat. Ez azt jelentené, hogy az érdekképviseletek a munkahelyeken indokolt esetben azonnal beavatkozhatnának, s akkor számtalan balesetveszélyes helyzetet meg lehetne előzni.

A törvénymódosítás most annyiban legalább változást hoz – fogalmazott Székely –, hogy a kis cégeknél is lesznek munkavédelmi képviselők, bár kérdéses, hogy milyen hatékonysággal tudnak majd dolgozni. Az érdekvédő szerint félő ugyanis, hogy nem választani fogják őket, hanem – amire a nagyobb vállalkozásoknál is számos példa akad – a munkaadó egyszerűen kijelöli a képviselőket.

A témáról a Népszava így ír: Több szakember is megerősítette: „magasabb érdekek" is érvényesülnek az ellenőrzési tervek összeállításakor. Miközben az építkezés az egyik legveszélyesebb üzem, önvédelmi reflextől vezérelve alig járnak ellenőrök ilyen munkaterületekre, mert az építési vállalkozók kapcsolatrendszere elfedi a fekete foglalkoztatást, a munkavédelmi oktatás elmaradását és a védőeszközök hiányát. „Senkinek nem kell a kellemetlenség"- magyarázták a helyzetet.