Vélemény - Az alapjövedelem nem erkölcstelen

Ritkaságszámba megy manapság, ha valaki úgy fejti ki saját álláspontját, hogy az attól eltérő nézeteket is korrekt módon ismerteti. Csath Magdolna alapjövedelem-kritikus cikke ilyen, ezért öröm vele vitatkozni. Elmondja a feltétel nélküli alapjövedelem történetét a „piaci szocialistáktól" a Nobel-díjas Milton Friedmanen át Bernie Sandersig és Janisz Varufakiszig. Csak a Párbeszéd Magyarországért alapjövedelem-koncepcióját hiányolom a sorból, de így most legalább írhatok arról is – olvasható az mno.hu portálján.

Csath Magdolna helyesen mondja, hogy támogatói szerint az alapjövedelem nemcsak az elviselhetetlen mértékű egyenlőtlenségeket csökkentené, hanem a lakosság egészségi állapotát is javítaná. Utóbbira ellenérvként azt hozza fel: „nincs arra semmi garancia, hogy az alapjövedelmet tényleg az egészségük megőrzésére fordítanák az emberek". Ha garancia nincs is, bizonyíték van! Egyrészt tudjuk, hogy minél magasabb a jövedelemszintjük, annál egészségesebben táplálkoznak az emberek, egyebek között azért, mert az egészségesebb élelmiszerek általában drágábbak – lásd a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségeket okozó disznózsír és a daganatos betegségeket megelőző hatású olívaolaj, vagy a hagyományos fehér kenyér és az egészségesebb teljes kiőrlésű kenyér közti árkülönbséget.

De hogy ne csak a középosztály dilemmáiról írjunk: ha egy gyereknek jut gyümölcs is, nem csak kifli, akkor belőle egészségesebb gyerek és később egészségesebb felnőtt lesz.
Másrészt a modellkísérletek is egyértelműen ezt az eredményt hozták: elsősorban a lelki egészség terén volt gyors javulás. Például a kanadai Mincome modellkísérlet során csökkent a kórházi ápolásra szoruló betegek száma, különösen a pszichiátriai betegségekben szenvedőké. Ha csökken a kiszolgáltatottság, az egyes emberekre nehezedő nyomás, csökken a stressz is, és vele együtt azoknak a száma, akik megtörnek, akiket a rendszer betör.

A témáról a Népszava – online így ír: Gyorsan változik a világban a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) megítélése, egyre több ország fontolgatja, vagy kísérleti méretekben már meg is kezdte a kipróbálását. Itthon is tart a politikai és társadalmi vita a kérdésről, bár sokan elhamarkodottnak tartják, hogy a Párbeszéd Magyarországért 2018-ban már választási kampánya középpontjába akarja állítani a kérdést.

Magyarországon a Republikon Intézet készített felmérést, az eredmény szerint a megkérdezettek 76 százaléka támogatná az FNA bevezetését, még a Fidesz pártiak 74 százaléka is üdvözölné, a baloldaliak és liberálisok 82 százaléka, a jobbikosoknak pedig a 85 százaléka mondott igent.

A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését ugyan a hónap elején nem szavazták meg a svájciak, de a további vitához a kezdeményezők szerint jó alap, hogy 22 százalékos támogatottságot szereztek. Többen azt mondják, az alapjövedelem gondolata nem a svájci színvonalon élők körében népszerű igazán, hanem ott, ahol széles tömegek élnek mélyszegénységben, bár ennek ellentmondanak a skandináv országok hasonló kísérletei. Az is nagyon eltérő, hogy hol, mekkora összeget tartanának minimálisan szükségesnek a megélhetéshez, hiszen a mi fejenként számított 50 ezres terveinkhez képest az ötletet támogató német kis baloldali pártok ezer eurós alapjövedelemben gondolkodnak, ami ott épp az éhenhalástól mentené meg a polgárokat, nálunk azonban fejedelmi életet kínálna.

Közgazdászok és szociális szakértők körében a vita arról szól, igazságos-e, hogy az alapjövedelem bevezetése után gazdag és szegény egyaránt megkapná a LÉT pénzt, nem ösztönözne-e semmittevésre. Bánfalvi István, a munkacsoport vezetője terveik ismertetésekor azt hangsúlyozta, az alacsony összegű segélyek kivezetése, az egykulcsos adó helyett belépő progresszív adózás egyenletesebb elosztást tenne lehetővé a társadalomban, viszont lenne olyan 5 százaléknyi réteg, amely rosszabbul járna, mint a mai bérezési, adózási és szociális rendszerben, és inkább ösztönözné a munkavállalást, mint gátolná. Életmentő lenne viszont annak a - Havasi Éva statisztikus szerint - legalább 620 ezer embernek, akinek ma semmilyen jövedelme nincs Magyarországon.