Az államtitkár további béremelésről beszél

Nyolc éve folyamatosan csökken az elvándorló orvosok száma, a 2010-es kormányváltás óta annyira kevés orvos nem akart még külföldre menni, mint 2017-ben - mondta Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára az Origónak adott interjújában. A szakember szólt arról is, hogy 2010 óta 60 százalékkal csökkent a külföldi munkavállalásra jelentkező orvosok száma, és 2015-höz képest 30 százalékkal csökkent a távozó ápolók száma is. Beszélt még a tervezett béremelésekről és az egészségügyi álhírek elleni fellépésről is.

...

- Lát-e már olyan területet, amire több pénzt kell átcsoportosítani?

- Az EMMI képviseletében a héten tárgyalunk a Pénzügyminisztériumban arról, hogy hol lehet szükség többletforrásra, valamint a következő évek terveiről és az ahhoz szükséges fedezetről. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen lehet tervezni, az ország és a költségvetés sokat erősödött az elmúlt években, egyre több pénz jut az egészségügyre, országszerte zajlanak a fejlesztések, Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztése és az egészségügyi szakdolgozók béremelési programjának közepette vagyunk. Lépésről lépésre haladunk. 

- Milyen elképzelésekkel ül le tárgyalni a PM-ben?

- A 2016-2019-közötti szakdolgozói béremelésen felül, további béremelésben gondolkodunk, valamint arról is egyeztetünk, hogy a szakdolgozók számára vonzóbbá kell tenni az egészségügyben lévő nem pénzügyi feltételeket. Az EMMI elindította az úgynevezett Fecske-programot, ami a dolgozók lakhatásán kíván javítani, valamint november 15-én zárult a munkaerő-utánpótlást segítő „Ápoló leszek" ösztöndíjprogram, melyet háttérintézményünk, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kezel.

A szakképzési rendszerben lévő, nappali képzésben részt vevő tanulóknak szóló havi 40 ezer forintos ösztöndíjrendszer az egészségügyi szakképesítés megszerzését, és az azt követő hazai munkavállalást segíti elő.

Az előző két pályázati ciklusban 826 diák kötött ösztöndíjszerződést több mint 300 millió forintnyi támogatási összeggel. Ennek a programnak a legfontosabb eleme, hogy növelni szeretnénk a szakdolgozók elköteleződését az egészségügy iránt, mivel csak azok kaphatnak támogatást, akik kijelentik, hogy a következő években is az egészségügyben kívánnak dolgozni.

- Az állami ellátásban dolgozók mekkora bérnövekedésre számíthatnak a következő években? Lesz-e általános bérmegállapodás, ami vélhetően csökkentené az elvándorlást? 

- Még dolgozunk ezen, döntés nincs. A sarokszámok kialakításában szerepel egy jövő novemberi szakdolgozói béremelés, amit már korábban vállalt a kormány: 2016 és 2019 között az egészségügyi szakdolgozók bére átlagosan 65 százalékkal emelkedik, ebből a jövő évi ütem 8 százalék.

Nagyon fontos, hogy létrejöjjön egy általános bérmegállapodás a következő évekre is. Az orvoselvándorlás esetében a korábban elindított ösztöndíjprogramok és a béremelés sikeresek voltak.

A 2010 óta tartó intézkedések mindenképpen csökkentették az elvándorlást, a rezidensek esetében is sikerült egy nagyon jó együttműködést kialakítani. Nyolc éve folyamatosan csökken az elvándorló orvosok száma, a 2010-es kormányváltás óta annyira kevés orvos nem akart még külföldre menni, mint 2017-ben. 2010 óta 60 százalékkal csökkent a külföldi munkavállalásra jelentkező orvosok száma, és 2015-höz képest 30 százalékkal csökkent a távozó ápolók száma is. Egyre több külföldön dolgozó magyar orvos tervezi a visszatérést. Legutóbb például az Egyesült Államokban dolgozó több magyar orvostól hallottam, hogy itthon képzelik el a jövőjüket.

... 

- Hogyan képzeli el a köz- és magánellátás mostanra meglehetősen kuszává vált szétválasztását?

- A kormányzat egyértelmű üzenete, hogy az egészségügy nem üzlet. Az állami infrastruktúra felhasználásával nem történhet magánellátás. A közellátásban ezt erősíteni kell, világos határokat kell húzni a magán- és a közellátás közé. Mindezt pontos jogszabályi keretbe fogjuk foglalni, és a mindennapi életben is működnie kell. Minden, az állami egészségügy fejlesztésére fordított pénznek az állami egészségügyi ellátás színvonalát kell szolgálni.

- A kormány tehát továbbra sem akar nagyobb szerepet adni a magánbiztosítóknak?

- A kormánynak nincsen ilyen szándéka.