Minden harmadik magyar halála elkerülhető lenne

A magyar kormány gyakran hangoztatott célja, hogy a magyar népesség ne csökkenjen, hanem növekedjen. Ennek egyik oldala a születések ösztönzése, amire számos kormányzati program fókuszál. Kevesebb szó esik azonban a másik oldalról, a halálozások visszaszorításáról. A halálozás kifejezetten magas Magyarországon, és nem azért, mert a lakosság korszerkezete különösebben az idősebb korosztályok felé húzna. A magyar demográfia sajátosságain – például a kiugróan nagy létszámú 1955-ös, illetve 1975-ös születésű korosztályokon – túl inkább arról van szó, hogy a magyarok korábban kezdenek halni, mint szinte bármelyik másik európai ország polgárai, írja a G7.hu. 

A korán kezdődő halálozás pedig összefügg azzal, hogy az EU egészéhez képest is kiemelkedően magas az elkerülhető halálozások aránya Magyarországon. Ez a mutató azért fontos, mert ezzel az egészségügyi rendszer egészének hatékonyságát lehet mérni – hívja fel a figyelmet egy, az idei Demográfiai Portréban megjelent tanulmány.

A megelőzhető halálokok főleg az életmód bizonyos elemeivel állnak összefüggésben, és a megelőzés az állapot kialakulására vonatkozik. Ide tartozik például a tüdőrák, az alkoholos májzsugorodás vagy a közlekedési és egyéb balesetekből következő halálozás.

Kezelhető halálozásról pedig akkor lehet beszélni, ha van megfelelő és nem kiugróan drága gyógymód, amellyel az adott betegség legalábbis bizonyos életkor alatt kezelhető. A kezeléssel annak valószínűségét lehet csökkenteni, hogy a már beállt állapot halált okozzon. Ilyen például a vakbélgyulladás vagy az agyérelmeszesedés. (Ezek a halálokok az orvostudomány fejlődése miatt folyamatosan bővülnek.)

De vannak olyan halálokok is, amelyeket mindkét kategóriába be lehet sorolni, mivel megelőzéssel és kezeléssel egyaránt lehet csökkenteni az ezekből következő halálozásokat. Ezek közé tartozik a mellrák vagy a vezető halálok, a szívizom-elégtelenség (más néven iszkémiás szívbetegség).

A kormányzati egészségpolitika mindkét típusú halálozást mérsékelheti, de a kezelhető halálozási ráta inkább az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival, felszereltségével és hatékonyságával függ össze, a megelőzhető pedig inkább a lakosság szokásaival, életmódjával.

Magyarország a közép-európai országokkal összevetve kiugróan rosszul áll mindkét elkerülhető halálok-típus szerint. Megelőzhető halálozásban csak Litvánia, a kezelhetőben pedig még Románia, Bulgária és Lettország áll rosszabbul. Ráadásul 2011 óta alig javult a helyzet. Ugyan elsőre látványos a kelet-nyugati törésvonal, de az is látszik, hogy más kelet-közép-európai országok sokkal előrébb tartanak. Ez nemcsak arra utal, hogy például a csehek és a lengyelek egészségesebben élhetnek a magyaroknál, de az egészségügyi rendszerük is kevésbé lerohadt állapotban van.

További részletek a G7 cikkében.