Az anyatejben is van, de a sok megárthat belőle

Miképpen fajulhattak el a fogyasztási szokások az energiaitalok terén? Ha klasszikus túladagolásról nem is beszélhetünk, a fiatal generáció számára teljesen természetes a napi életvitelszerű fogyasztása – olvasható a Magyar Nemzet – online oldalán.

Hazánkban a kilencvenes évek közepe táján bukkant fel újdonságából adódóan a hazai partikultúra prémium kategóriás kiegészítőjeként. Az energiaital szépen fokozatosan beépült a hazai vendéglátásba, egyes röviditalokkal keverve long drink koktélként, és önmagában is. A nagy áttörést az ezredforduló hozta meg, amikor is kezdett megjelenni az olcsóbb, de ízben és összetételben egymással nagy átfedésben lévő energiaitalok sora, ami a nagyközönség, többek között a fiatal, kispénzű, szórakozni vágyó fiatalok számára is elérhető közegbe hozta az energiaitalokat. Ezzel egy időben és ennek hatására – főleg a fiatal korosztálynál – egyre nagyobb szerepet kaptak a taurinos cukros italok – emeli ki a lap.

Természetesen nem kell démonizálni az energiaitalokat, de elgondolkodtató, ahogy amíg az alkoholgyártók reklámjaiban szinte minden esetben felhívják a figyelmet a mértékletes fogyasztásra, addig az energiaital szegmens reklámjaiban ennek nyomát sem nagyon találni, ellenben a sportos dinamikus hangvétellel és képsorokkal, amelyek azt sugallják, hogy ha minél többet iszod, annál erősebb, gyorsabb leszel – írja a lap.

A szakemberek szerint a túladagolás veszélye nem áll fenn, hiszen mire akkora mennyiséget vinne be a szervezetébe, ami fizikai értelmében veszélyessé válna, addigra azt a szervezet egy jókora rókázás formájában előbb kilöki magából. De mi a helyzet a pszichikai függőséggel? A – jó esetben – pár száz forintért hozzáférhető energiaital rendszeres fogyasztásával észrevétlenül épül be a napi rutinba.

Egy év mérlege az ÁNTSZ-től