Az autizmus az álhírportálok kedvenc játszótere

Régóta kutatják az autizmus lehetséges okait, és annyit már tudnak, hogy biztosan nem egy dolog okozza, hanem komplex rizikótényezők állnak a hátterében. Ezek közül a legmeghatározóbbak a genetikai faktorok, ráadásul nem is egy, hanem sok gén többféle variációja. Ikervizsgálatok azt mutatták, hogy a genetikailag megmagyarázott rész – vizsgálattól és az autizmus fogalmának szűk vagy tág értelmezésétől függően – 40-től 90 százalékig terjed - írta a Magyar Nemzet a betegségről eddig valóban tudhatóról szóló írásában.

– Több dolgot már bizonyítani tudtak, az egyik az apa idősebb életkora. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden idősebb apukának autista gyereke lesz, de a rizikót egy génmutáción keresztül (idősebb korban a spermiumok mutációi gyakoribbak) növeli ez a tényező – mondja Stefanik Krisztina pszichológus, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyógypedagógiai karának adjunktusaként autizmussal foglalkozó tárgyakat oktat, és az egyik legelismertebb hazai autizmus-szakértőként tartják számon.

Stefanik Krisztina kiemeli, hogy jelenleg nagyon szerteágazó vizsgálatokkal keresik az autizmus rizikótényezőit, sok egyéb mellett nézik a légszennyezettség és a terhesség alatti elhízás szerepét is. Ám nemcsak a rizikófaktorokat kutatják intenzíven, a preventív tényezőket is, de stabil eredmények még ezen a területen sem születtek. Ilyen idegtudományi kutatások jelenleg Magyarországon is zajlanak: egyelőre nem gyerekeket, hanem egereket vizsgálnak.

– Biztosan kijelenteni csak annyit lehet, hogy az autizmus hátterében álló tényezők genetikai vagy neurobiológiai szintűek. Fontos hangsúlyozni, hogy nevelési kérdésektől nem lehetnek autisták a gyerekek, a hátterében meghúzódó okok sejtszintűek – hangsúlyozza a szakértő...

... – Különböző országok orvosai különböző módszerekkel, különböző gyerekeken, összesen több százezer fős mintán végeztek vizsgálatokat, egységesen cáfolva a védőoltások és a betegség kialakulása  közötti összefüggést – emeli ki Ferenci Tamás orvosbiológiai mérnök, klinikai biostatisztikus. Az Óbudai Egyetem adjunktusa a témával könyvében és blogján részleteibe menően foglalkozott. Azt mondja, az epidemiológiában nem lehet kijelenteni olyat, hogy valami „teljesen kizárt", de a szóba jövő számtalan tényező közül, ami az autizmus lehetséges okaként valaha fölmerült, nincs még egy olyan, amit annyira egyértelműen, annyira erős bizonyítékokkal ki tudnának zárni, mint a védőoltásokat.

A lehetséges okok feltárása mellett komoly kutatások folynak arról is, hogy mennyivel vált egyáltalán gyakoribbá az autizmus, és mekkora szerepet játszik a növekedésben az, hogy egyszerűen csak jobban felismerik, mióta fejlettebb az egészségügyi ellátórendszer, és tájékozottabbak az emberek, beleértve a szülőket és az orvosokat is.

Persze, hogy emelkedik a szám, amikor az ’50-es években Magyarországon még egy autista gyerek sem volt, ugyanis azt sem tudták, mi ez a zavar. A helyzet mindenhol hasonló, és változtak a diagnosztikai kritériumok is: amikor a betegséget Amerikában a ’40-es évek végén elkezdték diagnosztizálni, mást gondoltak autizmusnak, mint ma, amikor a spektruma sokkal tágabb annál, mint amit Leo Kanner 1943-ban leírt. Az természetesen nem zárható ki, hogy a növekedés valódi, de pontos mértéke még nem ismert... A teljes cikk