Menzareform: minden a tálaláson múlik?

Amikor 2015-ben bevezették a közétkeztetést megreformáló, egészségesebb ételek készítését előíró rendeletet, a gyerekek és szüleik körében nagy felzúdulást váltottak ki az íztelen, gusztustalan, ehetetlen ételek. Azóta a helyzet változott – mint az a múlt hónapban közzétett Kutatópont-felmérésből kiderült –, bár még mindig sokan nem eszik meg, amit eléjük raknak. A Magyar Idők riportja a martonvásári HPM Plus Kft. – vagyis 2016-ban az ország legjobb közétkeztetőjénél, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Az év közétkeztetője versenyének győztesénél járt utána, milyen a menzareform története azok oldaláról, akik főznek.

– Amikor három éve megkezdtük működésünket itt, Martonvásáron, a rendelet még csak ajánlás volt, de mi már azokkal az irányvonalakkal kötöttük meg szerződéseinket – mondja Gutyán Henrietta, a HPM Plus élelmezésvezetője. – Akkor legalább olyan ellenállásba ütköztünk amiatt, hogy sótlanabbak az ételeink, hogy miért adunk kevesebb tésztát vagy krumplit, mint sok más közétkeztető 2015 ősze óta. Szerencsénk volt, mire törvény lett az ajánlás, a mi fogyasztóink már nagyjából hozzászoktak a másféle ízekhez. Akkor még hetente kellett plusz egy kiló cukrot küldenünk az iskolákba, kollégiumokba, mostanában ez háromhetente történik csak meg – ecseteli a reform pozitív hozadékait az élelmezésvezető.

A fiatal dietetikus a Semmelweis-egyetemen végzett, a közétkeztetőnél ő felel a tíz napra vonatkozó menüsorok összeállításáért, a szigorú szabályok betartásáért, mind a tápanyagbevitel, mind a higiénia szempontjából, valamint ő kommunikál a fogyasztókkal a főzőkonyha közösségi médiás felületén:
– Néha a szakácsokkal kell harcolnom a régi szokások leküzdéséért, néha recepteket kell feltöltenem a Facebookra. Napi szinten ezerkétszáz főre főzünk, egyévestől a nyugdíjasig, halmozottan hátrányos helyzetű, árva vagy félárva gyerekekre és érzékenyekre is. Így mindig lesz olyan, akinek nem ízlik az aznapi menü. A teljes cikk