Az egér, amelyik négy százalékban ember lett

Bár az emberi sejtek általában nem nagyon érzik jól magukat más állatok szervezetében, New York-i genetikusoknak és biológusoknak most úgy sikerült emberi őssejteket egérembriókba juttatni, hogy az egyik egyed sejtállományának 4 százaléka emberi sejtekből álljon – ez az eddigi legnagyobb mértékű keveredés ember és egér között - írta a qubit.hu.

Az emberi őssejtekkel vegyített állati embrióktól elsősorban azt várják, hogy lehetőséget teremtsenek emberi szervek növesztésére, hogy azokat később emberekbe lehessen ültetni, de a leginkább embereket támadó betegségek (például a malária) tanulmányozására alkalmasak.

Az emberi sejtek leginkább az egér leggyorsabban fejlődő szöveteihez kapcsolódtak – azokhoz, amelyekből a szív, a máj, a csontvelő és a vér is kialakul. Kisebb mértékben olyan szövetekben is találtak emberi sejteket a 17 napos egérembriókban, amikből az agy fejlődik ki, de az egyik embrióban az emberi fotoreceptorok (a látható fényt idegi jelekké alakító sejtek a retinában) is túltengtek.

Az ivarsejtek kialakulásáért felelős szövetekhez azonban a kutatók szerint nem kapcsolódtak emberi sejtek, ami azért fontos, mert a kimérák alkalmazása körül forgó etikai viták egyik visszatérő eleme a vegyes fajok képessége a szaporodásra.

Feng szerint a kutatás legnagyobb tanulsága, hogy bár az emberi sejtek fejlődése általában elég lassú folyamat, az egérembrióban felveszik a gazdaszervezet tempóját – normál esetben az emberi őssejteknek is több időre van szükségük, hogy fejlett fotoreceptorokká, májsejtekké vagy vörösvérsejtekké alakuljanak. „Ha viszont ugyanezeket az emberi sejteket egérembrióban fejleszted, 17 nap alatt olyan érett sejteket kapsz, amelyek egy átlagos emberi embrióban csak hónapok alatt fejlődnének ki” – mondta a kutató a ScienceNewsnak. Részletek a cikkben