Az egészség nem mérhető mérlegen

A túlsúly nem jelent automatikusan fokozott egészségügyi kockázatot, és nem minden esetben hasznos a súlycsökkentés - állítják annak a vizsgálatnak a szerzői, amelyet nemrégiben tett közzé a neves orvosi szakfolyóirat, a Canadian Medical Association Journal. Az Alberta Egyetem munkacsoportja olyan új tesztet dolgozott ki, amellyel megállapítható, ki az, akinek az egészsége a leginkább veszélyeztetett a testtömege miatt. Ráadásul sokkal pontosabb „helyzetjelentés" kapható vele, mint a jelenleg elterjedten használt testtömegindex alapján.

A testtömegindex - angol elnevezése alapján rövidítve BMI-ként is szokták emlegetni - a testmagasságból és a testtömegből számítható ki (a kilogrammban megadott testtömeget kell elosztani a méterben mért testmagasság négyzetével). Ha értéke 18 és 25 közötti, akkor a testtömeg normálisnak tekinthető. A kisebb érték kóros soványságra, a nagyobb túlsúlyra, a még nagyobb (30 felett) elhízásra utal. Bár a BMI gyors besorolást tesz lehetővé, elnagyoltnak tekinthető, hiszen nem vesz figyelembe semmi mást, ami befolyásolhatja az egészségi állapot alakulását. A BMI további korlátja, hogy nem ad képet arról, mennyi az izmok tömege és mennyi a zsíré, és ez utóbbi mely területeken rakódott le leginkább, nem tesz különbséget testtípusok, genetikai adottságok és etnikai csoportok között sem.

A szakemberek folyamatosan kutatják, miként lehetne a BMI-vel nyerhetőnél árnyaltabb képet kapni egy-egy elhízott páciens állapotának várható alakulásáról. Viszonylag gyors módszert keresnek, ami alapján a beteg azonnal tanácsokat kaphat, az orvos pedig kapaszkodót a szűkös egészségügyi források jobb elosztásához. Esetleg azt is segít meghatározni, kinél érdemes műtéti úton beavatkozni. Most olyan ötpontos (0-tól 4-ig tartó) skálát (Edmonton-skála) dolgoztak ki, amely figyelembe veszi a társbetegségeket és a szervezet működési állapotát. „Az új indexszel teljesen megváltozhat az elhízottsághoz való hozzáállásunk" – véli Arya Sharma professzor (Alberta Egyetem), az új skála kidolgozója. „Nem létezik egészséges testsúly - az egészség nem mérhető mérlegen" - tette hozzá.

Módszerével mindenkinél gyorsan meghatározható, mekkora az egészségét fenyegető veszély. Egy elhízott, 30-as testtömegindexű páciens 0-s besorolást is kaphat az Edmonton-skálán, ha semmilyen egyéb kockázati tényezőt nem találnak nála, de lehet a besorolása 3-as is, ha elhízottságával összefüggésbe hozhatóan már súlyos szervkárosodások alakultak ki nála.

 „A testtömeg helyett tehát az alapján kell megítélni az állapot várható alakulását, hogy összességében milyen az illető egészsége" - magyarázza a célt dr. Jennifer Kuk (New York Egyetem). A közel 30 000 ember adatait az Edmonton-skála alapján feldolgozó munkacsoportja azt találta, hogy jóval kevesebb haláleset fordult elő a követési időszak alatt azok körében, akiket a 0-s (nincs kockázati tényező) és l-es (van kockázati tényező, de tünetet még nem okoz) csoportba soroltak. Azoknál pedig, akik a 2-es (fennáll az elhízással összefüggésbe hozható betegség, de nem súlyos) vagy a 3-as (súlyos társbetegség) csoportba soroltak, jóval nagyobb kockázatnak voltak kitéve a követési időszak alatt.

Azt is kimutatták, hogy a 2-es és 3-as csoportbeliek kevésbé voltak hajlandók diétázni, sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani és nagyobb valószínűséggel dohányoztak. Dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének adjunktusa szerint az új módszer mindenképpen hasznos. Álláspontja szerint akkor lenne a legjobban kihasználható, ha beépítenék azokba a háziorvosi számítógépes programokba, amelyeket ma már több ezer praxisban alkalmaznak Magyarországon.