Az egészségügy helyzete a szakpolitika csődje

Noha az orvoselvándorlás fontos szakpolitikai kérdés és a szakmában erre vezetik vissza az egészségügy általános helyzetét, a betöltetlen praxisokat és ellátatlan térségeket, még sincsenek sem az itthon ténylegesen működő, sem a külföldön dolgozó orvosokról megbízható adatok, regiszterek, így az elvándorlás mérése nehézkes és bizonytalan. Inkább a szándék az, ami mérhető a hatósági bizonyítvány igénylések számából - mondta egy nemrégiben befejeződött kutatás eredményeiről Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója a Falus Ferenc volt tisztifőorvos nevével fémjelzett Markáns beszélgetések című, az orvosmigrációról, orvoshiányról rendezett háttérbeszélgetésen - tudósított a napi.hu.

A Kopint-Tárki kutatásában a külföldön dolgozó, illetve korábbi külföldi munkatapasztalattal rendelkező orvosok 2000-2015 közötti migrációjának jellemzőit vizsgálták 1100 fős mintán. Az eredmények az emigráns orvosok számának és arányának növekedéséről tanúskodnak.

Az orvoselvándorlás nem szükségképpen jelent külföldre költözést, az orvosok pályaelhagyása is jelentős mértékű. A kutatás kedvezőtlen kormegoszlást tükröz: a most Magyarországon dolgozók csaknem fele 50 év feletti, és minden ötödik orvos 35 éves, vagy fiatalabb annál. A külföldre ingázást inkább a középkorúak vállalják, az ide-oda utazók 68 százaléka 36-50 éves.

A migráció csak egy tünet - hangsúlyozta Hárs Ágnes. A kutatás fő megállapítása, hogy az orvosok már bérnyereség nélkül is hajlandóak lennének külföldön munkát vállalni. A teljes beszámoló