Nem jöttek lázba az alapellátó fogorvosok

Kivert kutyák vagyunk a magyar egészségügyben – foglalta össze indulatosan az önkormányzatokkal szerződött közfinanszírozásból élő fogorvosok helyzetét a keszthelyi Nagy Ákos. Hozzá hasonlóan valamennyi társa, sőt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának vezetője is úgy látja, az utóbbi másfél évtizedben valamennyi kormány rosszul számolt, amikor arra hivatkozva adott a háziorvosokhoz képest feleannyi támogatást erre a területre, mert egyes fogorvosi beavatkozásokért térítési díjat lehet kérni, a magánpraxisok bevételei pedig kiváló megélhetést biztosítanak ennek a körnek - írta a népszava.hu.

A kamarai vezető, a Semmelweis Egyetem rektorhelyetteseként is ismert Hermann Péter sem fukarkodott a jelzőkben, amikor a fogorvosi szakma helyzetének értékelésére kértük - írja a lap. Se lenyelni, se kiköpni nem tud bennünket a magyar egészségügy – érvelt a szakember, hozzátéve, hogy egyetért a vidékről indult aláírásgyűjtés céljaival, a kamara nevében ő is folyamatosan bombázza a szakma változást sürgető kéréseivel a mindenkori államtitkárokat. Utolsó levelét épp egy hónapja küldte el Ónodi-Szűcs Zoltánnak, de sokadszorra most sem kapott választ a felvetésre, hogy már majdnem 250 tartósan betöltetlen fogorvosi körzet van az országban, vidéken több helyen már nem tudják megoldani a helyettesítéseket, nincs iskolafogászat sem, lépni kellene az államnak.

Tárgyalás helyett egy tegnapi fogászati kiállításon az államtitkár ugyan bejelentette, hogy az alapellátásban dolgozó fogorvosok is pályázhatnak jövőre letelepedési és praxisvásárlási forrásokra, de a hír nem hozta lázba a terület szakembereit. Az egyszeri támogatás ugyanis szerintük nem biztosít tartós hátteret egy fiatal fogorvos számára, márpedig ha nem tud megélni és családot alapítani a vállalkozása bevételeiből, akkor inkább elmegy dolgozni a hazai magánpraxisok valamelyikébe, vagy külföldre.

A kamarai vezető szerint, ha a fogászati körzetekben is megkapták volna az utóbbi évtizedben a háziorvosoknak kiutalt állami támogatásokat, most 17 milliárd forinttal több pénz lenne a fogorvosi rendszerben, vagyis helyesek a tiltakozó akciót kezdeményező kollégái számításai. A korszerű eszközökhöz szükséges finanszírozási többlet elmaradását napirenden tartó keszthelyi doktor tavaly tavasszal az alapellátó orvosok zalakarosi találkozóján vetette fel a szakma gondjait, azóta egy szakmai portálon és a saját levelezésében gyűjti a tiltakozó aláírásokat. Eddig a 2059 alapellátó vállalkozásból 557 orvos írta alá a petíciót, s ha a szám túllépi az ezres határt, akkor a csatlakozók a tervek szerint 30 napig csak sürgős esetekben végeznek beavatkozásokat.

Így akarják ráirányítani a humántárca figyelmét a közfinanszírozott ellátást igénylő magyar betegeket hátrányosan érintő megkülönböztetésre és az alapellátási koncepcióbann megfogalmazott célra, hogy zárni kell a háziorvosi és az önkormányzatokkal szerződött fogorvosi praxisok finanszírozási ollóját.

Hermann Péter, a MOK Fogorvosi Tagozatának vezetője arra emlékeztetett, hogy az idén nagy nehezen megítélt 2 milliárd forintos fejlesztés folytatására a jövő évi költségvetésben nincs egyetlen fillér forrás sem. Márpedig pénzügyi reformokra nemcsak az ágazat 85 százalékát kitevő fogorvosi alapellátásban lenne szükség, a szakellátás talán még rosszabb helyzetben van. Az OEP finanszírozású fogszabályozásra sokszor éveket kell várni, a fogágybetegségek ellátását végző speciális központok jószerével megszűntek, de Hermann professzor szerint a legmostohább körülmények között a szájsebészetek dolgoznak. További érvek, a teljes cikkben