Az egészségügy nem fontos a kormány számára

Az Országos Kórházi Főigazgatóság lefejezése, az új országos kórház-főigazgató kinevezése után sem lesz jobb a helyzet az egészségügyben – állítja Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter. A lényeg ugyanis az, hogy nincs elég pénz a kórházak működési kiadására. Annak pedig egyelőre nyoma sincs, hogy az egészségügynek maga a kormányfő, a kormány egésze nagyobb figyelmet szentelne. A miniszterelnöki prioritási listán az egészségügy egyáltalán nem szerepel, írja a Hírklikk. 

Orbán Viktor miniszterelnök Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára november 30-i hatállyal felmentette tisztségéből Jenei Zoltán addigi országos kórház-főigazgatót, nem sokkal később pedig a kórházi főigazgatóság éléről az intézmény két másik vezetőjét, Tóbiás Tamás gazdasági főigazgató-helyettest és Miklovicz Zoltán informatikai főigazgató-helyettest is menesztették. Jobb lesz az egészségügy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKF) lefejezése után?

Önmagában a kórházi főigazgatóság létrehozása, és az, hogy az állami kézben levő szinte teljes ellátórendszert ez alá rendelték ugyan nem friss történet, de önmagában nem javította az ellátás hatékonyságát. Annak, hogy a vezetőknek ilyen „statáriális” menesztése történt, nem adták okát, csak a felmentés tényét tették közzé, valamint a megbízott főigazgató nevét közölték a Magyar Közlönyben. Szakmai körökben azt gondolják, a menesztéseknek alapvetően az az oka, hogy a kórházi adósságok mértéke minden rekordot megdöntött. Ahogy a Kormányinfón a kancelláriaminiszter is pedzegette, a kormány felelősöket kell, hogy találjon. Közben megjelent egy rendelet arról, hogy részlegesen, de egy nagyon bonyolult folyamatban a kórházi adósságokat átvállalja a kormány, legalábbis ennek a kifizetésére elkülönítettek egy meghatározott összeget.   

Hogyan fogja a kormány a kórházi adósságokat kifizetni?

A módot nem a korábbi gyakorlatnak megfelelően határozták meg. A mostani gyakorlat az lesz, hogy a különböző kórházakét különböző mértékek szerint egyenlítik majd ki. Az nehezen követhető, hogy mi alapján döntötték el azt, hogy az egyik kórház adósságának egynegyedét vagy egyharmadát fizetik ki, a másik kórházénak pedig több mint a 90 százalékát.  Egy jelentős rész azonban így is kifizetetlen marad. Szerintem lehet itt felelősöket keresni, meg találni is, de az alapvető probléma mégis csak az, hogy a kórházak rendkívüli mértékben alulfinanszírozottak. Elég csak megnézni, hogy a jövő évi költségvetésben hogyan néz ki az Egészségbiztosítási Alap úgynevezett összevont szakellátási kasszája. Ebből már látszik, hogy alig van benne – az inflációt messze sem követő – változás. A kórházak eddig sem kapták meg a dologi kiadásokra a pénzt, akkor hát nem csoda, hogy adósságok keletkeznek. Ez így nem fog működni. Lehet a kórház-főigazgatóságot felelőssé tenni, lehet a kórházigazgatókat megregulázni, csak ettől nem fog változni semmi. Mert a lényeg az, hogy nincs elég pénz a kórházak működési kiadására. Hiába fizetik meg az orvosokat, hiába ígérnek az ápolóknak több, ha nem is elégséges bért, attól még a kórházak teljesítménye nem fog jelentősen növekedni, ha egyszer a szükséges anyagokat gyakorlatilag nem lehet beszerezni. A kórház gyakorlatilag csak úgy tud spórolni, ha  nem végez el elég műtétet, nem használja ki a kapacitását. Ebből jönnek a kivárhatatlan várólisták, a nagyon hosszú előjegyzési idők. Lehet persze ezt úgy kommunikálni, hogy lesz majd egy új vezető, aki rendet csinál, de szerintem ettől az ég egy adta világon semmi nem fog változni. Általában az autokratikus vezetők stílusa az, hogy azonnal megkeresni a személyi felelőst, azt leváltani, és akkor nyernek még legalább egy-két hónapot. Vagyis az OKFŐ lefejezése után sem lesz jobb a helyzet. 

A teljes interjú a Hírklikken.