Az egészségügyi rendszert is elkerülte az infláció

Magyarországon 2014 óta nincs, illetve minimális az infláció, és ez igaz az egészségügyre is. Míg az utóbbi három évtizedben az egészségügyben az átlagosnál sokkal nagyobb volt a drágulás, az utóbbi három esztendőben az áremelkedés már elkerülte az ágazatot - írta a Magyar Idők. A kilencvenes évek elején sokszor a 40-50 százalékot is meghaladta az egészségügyi infláció éves mértéke, és a drágulás az egészségügyben összességében többszöröse volt az átlagosnak.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) közelmúltban megjelent 2016. évi összesítése szerint ugyanakkor tavaly ugyanúgy elkerülte az ágazatot az infláció, mint gyakorlatilag az azt megelőző két esztendőben. Az egészségügyi intézmények árindexe 2016-ban 99,5 százalék volt, egy évvel korábban 100,1, 2014-ben pedig 99,7. A drágulást illetően ez az esztendő volt a fordulópont Magyarországon általában is, miután az előző évhez képest 0,2 százalékos inflációt rögzítettek.

Az egyes termékcsoportokban ugyanakkor eltérő mértékű volt a drágulás. A gyógyszerek például 1,2 százalékkal lettek drágábbak, míg a szolgáltatásokhoz átlagosan 1,3, az élelmiszerekhez pedig 1,2 százalékkal olcsóbban jutottak hozzá a kórházak és szakrendelők.

Mindazonáltal, tekintettel arra, hogy hosszú éveken át nem az árcsökkenés, hanem az áremelkedés volt jellemző az egészségügyi beszerzésekre, az intézmények a működésükhöz szükséges termékekhez és szolgáltatásokhoz ma már kétszer drágábban jutnak hozzá, mint az ezredfordulón - írta a lap.