Az elmúlt másfél évtizedben öt évvel emelkedett a várható élettartam.
A várható élettartamnak a jóléti államokban tapasztalt emelkedése egyértelműen annak köszönhető, hogy a gyógyszerek mellett forradalmian új eljárásokat vezettek be a szív-érrendszeri betegségek kezelésében – mondta a KSH „Idősek a családban" című konferenciáján Józan Péter. Az ismert demográfus szerint a tendencia a következő években várhatóan átmenetileg lassulni fog, de ha a daganatos betegségek gyógyításában és cukorbetegség kezelésében is megtörténik a várt áttörés, az ismét meredeken emelni fogja az élettartamot – írja a vg.hu portálja.
– Korszakváltás küszöbén állunk – fogalmazott Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója. Az a fajta gazdasági és társadalomszerkezet, azok az életviszonyok, amelyek az utóbbi 120 évben az európai társadalmakat jellemezték, az idősödés miatt radikálisan megváltoztak. Ehhez adaptálni kell a nyugdíjrendszert – mint felvetette, esetleg a gyermekvállalást is elszámolhatóvá kell tenni valamilyen formában –, és olyan kérdésekre is választ kell találni, mint hogy mikor és meddig lehet, kell emelni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi azért sem mellékes, mert a 90-es években a nyugdíjkorhatár még jóval elmaradt az akkorra már megemelkedett élettartamtól, márpedig a rendszer fenntarthatósága szempontjából is fontos, hogy ne legyen egyensúlytalanság az aktív és a nyugdíjban töltött évek arányában.
Vukovich Gabriella, a KSH elnöke kiemelte: mivel az elöregedés már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött, immár nem csak a kutatóknak, de a politikusoknak is foglalkozniuk kell azzal.