• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az egészségügyi technológiák fejlődése növeli az élettartamot

Lapszemle Forrás: vg.hu

Az elmúlt másfél évtizedben öt évvel emelkedett a várható élettartam.

A várható élettartamnak a jóléti államokban tapasztalt emelkedése egyértelműen annak köszönhető, hogy a gyógyszerek mellett forradalmian új eljárásokat vezettek be a szív-érrendszeri betegségek kezelésében – mondta a KSH „Idősek a családban" című konferenciáján Józan Péter. Az ismert demográfus szerint a tendencia a következő években várhatóan átmenetileg lassulni fog, de ha a daganatos betegségek gyógyításában és cukorbetegség kezelésében is megtörténik a várt áttörés, az ismét meredeken emelni fogja az élettartamot – írja a vg.hu portálja.

– Korszakváltás küszöbén állunk – fogalmazott Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója. Az a fajta gazdasági és társadalomszerkezet, azok az életviszonyok, amelyek az utóbbi 120 évben az európai társadalmakat jellemezték, az idősödés miatt radikálisan megváltoztak. Ehhez adaptálni kell a nyugdíjrendszert – mint felvetette, esetleg a gyermekvállalást is elszámolhatóvá kell tenni valamilyen formában –, és olyan kérdésekre is választ kell találni, mint hogy mikor és meddig lehet, kell emelni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi azért sem mellékes, mert a 90-es években a nyugdíjkorhatár még jóval elmaradt az akkorra már megemelkedett élettartamtól, márpedig a rendszer fenntarthatósága szempontjából is fontos, hogy ne legyen egyensúlytalanság az aktív és a nyugdíjban töltött évek arányában.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke kiemelte: mivel az elöregedés már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött, immár nem csak a kutatóknak, de a politikusoknak is foglalkozniuk kell azzal.