Az egészségügyi dolgozók bizonytalansága nem irracionális, és nem feltétlenül összeesküvés-elméleteken alapul.
Korábbi kísérletek alapján feltételezhetnénk, hogy akinek több közvetlen tapasztalata van a koronavírus okozta betegségről, az nagyobb valószínűséggel akarja beoltatni magát - írta összeállításában a G7.hu. Egy 2015-ös kísérletben például azok, akiknek kanyaró, mumpsz és rubeola súlyos tüneteiről készül fotókat mutattak, nagyobb arányban támogatták a betegségek elleni oltást.
Azt hihetnénk, hogy az emberek a megfelelő információ birtokában megfelelő döntéseket hoznak, de ez nem így van – mondta ezzel kapcsolatban Jennifer Reich, a University of Colorado Denver szociológus professzora a Vice-nak.
Reich csaknem egy évtizeden keresztül kutatta az oltásellenesség okait a szülők körében, és ebből könyvet is írt. Reich arra jutott, hogy az oltásellenesség komplex jelenség, amelyet olyan tényezők határoznak meg, mint az érzelmek, az értékek, a kultúra, a család, a közintézményekbe vetett bizalom, valamint az, hogy valaki milyen közösségbe tartozik, és kikkel beszél napi szinten.
Matthew Hornsey, a University of Queensland professzora szintén nagyobb kutatást végzett a területen, és a 24 ország adatait összegző tanulmánya szerint a vakcinával szembeni szkepticizmust a legnagyobb mértékben az határozza meg, hogy valaki mennyire fogékony az összeesküvés-elméletekre. Hornsey és a kollégái nem találtak összefüggést a végzettség és a szkepticizmus között, és a foglalkozás sem volt meghatározó jellemző. További részletek a cikkben