• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az egészségügyiek ugyanazért félnek az oltástól, mint mások

Lapszemle 2021.01.15 Forrás: G7.hu
Az egészségügyiek ugyanazért félnek az oltástól, mint mások

Az egészségügyi dolgozók bizonytalansága nem irracionális, és nem feltétlenül összeesküvés-elméleteken alapul.

Korábbi kísérletek alapján feltételezhetnénk, hogy akinek több közvetlen tapasztalata van a koronavírus okozta betegségről, az nagyobb valószínűséggel akarja beoltatni magát - írta összeállításában a G7.hu. Egy 2015-ös kísérletben például azok, akiknek kanyaró, mumpsz és rubeola súlyos tüneteiről készül fotókat mutattak, nagyobb arányban támogatták a betegségek elleni oltást.

Azt hihetnénk, hogy az emberek a megfelelő információ birtokában megfelelő döntéseket hoznak, de ez nem így van – mondta ezzel kapcsolatban Jennifer Reich, a University of Colorado Denver szociológus professzora a Vice-nak.

Reich csaknem egy évtizeden keresztül kutatta az oltásellenesség okait a szülők körében, és ebből könyvet is írt. Reich arra jutott, hogy az oltásellenesség komplex jelenség, amelyet olyan tényezők határoznak meg, mint az érzelmek, az értékek, a kultúra, a család, a közintézményekbe vetett bizalom, valamint az, hogy valaki milyen közösségbe tartozik, és kikkel beszél napi szinten.

Matthew Hornsey, a University of Queensland professzora szintén nagyobb kutatást végzett a területen, és a 24 ország adatait összegző tanulmánya szerint a vakcinával szembeni szkepticizmust a legnagyobb mértékben az határozza meg, hogy valaki mennyire fogékony az összeesküvés-elméletekre. Hornsey és a kollégái nem találtak összefüggést a végzettség és a szkepticizmus között, és a foglalkozás sem volt meghatározó jellemző. További részletek a cikkben