Az egyenlőtlen hozzáférés következményei

Magyarországon a felsőfokú végzettségű férfiak több mint 11 évvel tovább élnek, mint azok a társaik, akik nem fejezték be a középiskolát. Előbbiek születéskor várható élettartama 78,4, utóbbiaké 67,2 év – derül ki Kollányi Zsófia Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Magyarországon című tanulmányából. A tanulmány a társadalmi egyenlőtlenség különböző dimenziót bemutató Munkaerőpiaci Tükör című tanulmánykötetben jelent meg, amit minden évben a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) ad ki, írja a Telex. 

A KRTK által kiadott kutatás árnyalja azt a sokszor hangoztatott állítást, hogy Magyarországon mindenkinek ugyanannyival rosszabbak az életkilátásai, mint a nyugat-európai országokban. Ez leginkább az alacsony társadalmi státuszúakra igaz. A magyar népességnek azért rossz az általános egészségi állapota, mert egyenlőtlen a hozzáférés az ellátórendszerhez. Ez pedig ördögi kört eredményez: a rossz anyagi helyzet rosszabb egészségi állapothoz vezet, a rosszabb egészség pedig csökkenti a munkaképességet, így a jövedelmet is.

Míg végül gazdasági hátrányba kerül az az ország, ahol a társadalomnak rossz az egészségi állapota.

Az egészségi állapotot több dolog együtt határozza meg: például a fizikai körülmények, anyagi lehetőségek, iskolázottság, társas környezet, párkapcsolat, lelki jóllét, étkezés, mozgás, genetika. Az egészségi állapot mérhetősége nem egyszerű, mert diagnózis hiányában csak az önbevallásos módszerre lehet alapozni. Viszont sokan saját egészségüket sokkal pozitívabban értékelik, mint amilyen az valójában.

További részletek a Telexen.