Az egyik leghalálosabb hét lehetett az előző

A szemünk előtt tetőzik a koronavírus-járvány augusztus végén indult második hulláma Magyarországon, ami sokkal nagyobb lett, mint az első, tavaszi. A hivatalosan regisztrált új fertőzöttek száma, a pozitív tesztek aránya és a szennyvízből kinyert minták elemzése egyaránt arra utal, hogy a járvány terjedése megállt, és a nemzetközi tapasztalatok is megerősítik, hogy a korlátozó intézkedések bevezetése után 4-5 héttel kezd megfordulni a helyzet, írja a G7.hu. 

A halálozás ugyanakkor továbbra is rendkívül magas, és még nyitott kérdés, hogy mennyire gyorsan és tartósan indulhat meg lefelé. Ha a csökkenés tempója nem elég gyors, akkor a halálozás akkor is hosszú ideig magas maradhat – így a végső áldozatszám is jelentősen emelkedhet -, ha egyébként a járvány terjedése megállt. Különösen, ha olyan magas szinten stabilizálódik a járvány, hogy a kórházakra a mostanihoz hasonló nyomást helyez.

Ami azt illeti, a második világháború óta kevés olyan egyhetes időszak volt, amikor többen haltak meg, mint az utóbbi hetekben. Egyelőre csak a 46. hétig, tehát november 15-éig állnak rendelkezésre a heti halálozási statisztikák, de már így is látszik, hogy a koronavírus mostani hullámát csak néhány korábbi, hasonlóan nehéz időszakhoz lehet hasonlítani. Csak három nagyobb kiugrást látni korábbról: az 1983-as és 86-os, sokat emlegetett hideg telek, és a legrosszabb halálozási statisztikát hozó ezredforduló néhány hete volt rosszabb. (Mint látható, a hideg téli hónapokban, és az éppen akkor tetőző influenza-szezonok idején jelentősen megugrik a halálozás, ami aztán augusztus végén, szeptember elején kerül a mélypontra. A nagyobb nyári hőhullámok idején is vannak megugrások.)

A magyar számok egyébként nemzetközi összevetésben is kiemelkedőek voltak. A népességarányos halálozásban nagyjából az előző másfél hónapban szinte folyamatosan az első tíz ország között voltunk globálisan, a múlt héten pedig csak Bulgáriában és Szlovéniában jelentettek több koronavírushoz köthető halálesetet.