2025-től a megyei irányító kórház főigazgatójának hatáskörébe kerül minden munkáltatói jog az érintett intézményekre vonatkozóan.
Történtek előremutató intézkedések az idei évben, de számos szakmai lépést elgáncsoltak a nagypolitikai érdekek – derült ki egy keddi konferencián, ahol az is elhangzott, egy ciklusra is túl sok tervet szőtt az ágazatvezetés, amelyek megvalósításának nem kedvez, hogy jövőre már a 2026-os választásokra készülődnek a politikusok, írja a MedicalOnline.
Az ellátásszervezést, a hozzáférést és így a betegek közérzetét is javítja a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR), amelyhez november végéig 138 intézmény csatlakozott – számolt be az Országos Kórházi főigazgatóság (OKFŐ) helyettes vezetője az IME XXIII. Menedzsment és leadership konferenciáján, amelyet a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság szervezett.
A minta utazzon, ne a beteg – emelte ki a Nemzeti Labordiagnosztikai Hálózat stratégia legfőbb célkitűzését Szondi Zita. Az aktuális lépésekről szólva elmondta, három megyében (Baranya, Vas, Jász-Nagykun-Szolnok) már lezajlott az az informatikai pilot, amelynek nyomán immár egységes, strukturált formában tudják lehívni az e-beutalókat és a laboreredményeket az EESZT-ből.
Az egyes intézményekben fellépő – jellemzően munkaerőhiányból eredő ellátási zavarok – rendezése az OKFŐ-re vár, mert a megyehatárokon átnyúló progresszív ellátások szervezése meghaladja az irányító intézmények kompetenciáit. Kritikus példaként jelölte meg a főigazgató helyettes a veszprémi kórházat, ahonnan most Sopronba, Győrbe, vagy Székesfehérvárra kell irányítani az urológiai ellátásra szoruló betegeket.
A jövő év első napjától a megyei irányító kórház főigazgatójának hatáskörébe kerül minden munkáltatói jog valamennyi irányított intézményre vonatkozóan – hívta fel a figyelmet Szondi Zita.
Biztonsági kockázatot jelent, hogy a kórházak jelenleg nyitott intézményként működnek, ezért a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon (KEF) egy egységes biztonsági protokoll kidolgozása zajlik – árulte el Horváth Gábor, a KEF egészségügyi létesítményüzemeltetési főosztályának vezetője. Az ingatlanüzemeltetésben a menedzsmentszemléletet érvényesítik a professzionális üzemeltetési kultúra kialakítása érdekében. Feladataikat egyelőre kórházanként egységes szolgáltatási standardok alapján végzik, mérhető és értékelhető módon, de arra törekszenek, hogy a szakmai irányelveket országos vonatkozásban határozzák meg.
A hatékonyabb, tervszerű megelőző karbantartás, a betegellátást veszélyeztető eseti hibák számának mérséklése a gépészeti és elektromos rendszerek digitális, központi felügyeletével valósítható meg, műveleti központokból vezényelve – vázolta a terveket az osztályvezető, és úgy vélte, a közmű- és energiaköltségek terén óriási a megtakarítási potenciál, az energetika adatok strukturált, egységes kezelésével racionalizálható lenne az intézmények energiafelhasználása.
Nem sikerült megoldani a pandémia alatt felgyülemlett problémákat – fogalmazott Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. A rendszerben megmaradtak a területi különbségek, és a teljesítményben sem sikerült mindenütt elérni a bázisévet. Bár az aktív ellátásban már 95 százalék feletti teljesítményről tanúskodnak az adatok, a krónikus ellátás jelentős elmaradásban van, a kihasználatlan kapacitástömeg pedig adóssághalmozáshoz vezet.
További részletek a MedicalOnline-on.