• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az első trombózist újabb követheti

Lapszemle Forrás: delmagyar.hu

Milyen okok vezetnek trombózishoz, és mikor alakul ki ennek következtében tüdőembólia? Hogyan előzhetjük meg?

A vénás trombózisok előfordulását évi 90–130/100 ezer lakosra becsülik. Az életkor előrehaladtával az előfordulás nő. Az első epizódot ismétlődés követheti, 5 éven belül a betegek 28 százalékában alakul ki újabb elzáródás. A tüdőembólia kockázatán túl – elsősorban az ismétlődő esetekben – az úgynevezett krónikus vénás keringési zavar gyakran lábszárfekély kialakulásához vezet – mutatott rá prof. dr. Borbényi Zita belgyógyász, hematológus. A szegedi Aranyklinika szakorvosa hozzátette azt is, a kiváltó tényezők lehetnek örökletesek és átmeneti helyzetek – írja a Délmagyarország Napilap cikke nyomán a delmagyar.hu portálja.

Az örökletes tényezők valamely, a véralvadásban igen fontos faktor hiányát vagy kóros szerkezetét jelentik. Ezekben az esetekben a vénás elzáródás rendszerint fiatal korban (40–45 éves kor előtt) alakul ki, gyakran nem a szokott helyen, például nem az alsó végtagban, hanem valamely, a testüregben lévő nagyobb véna elzáródásáról, esetleg központi idegrendszeri vénás elzáródásról van szó. Gyakran volt a közvetlen családtagoknak ugyancsak vénás elzáródásuk, a kialakulás idején rendszerint semmiféle kiváltó tényező nem áll fenn. Ismeretesek olyan átmeneti állapotok, amelyek vénás trombózis kockázatával járnak. Elsősorban a tartós fekvés (műtét után, baleset), vagy kiterjedt rosszindulatú betegség, súlyos gyulladásos kórképek jelentenek kockázatot. Ezekben az esetekben a trombózishajlam átmeneti, nem életre szóló – tette hozzá a szakember.

A vénás trombózis kezelése minden kockázati csoportban azonos elvek szerint történik. A heveny epizód megszűnése után rendszerint bizonyos időre további véralvadásgátlás szükséges. Ebben a periódusban mindenképpen fel kell mérni, hogy öröklött vagy szerzett, tartósan vagy átmenetileg fennálló trombózishajlamról van-e szó, mert a további teendők szempontjából ez lényeges kérdés – húzta alá prof. dr. Borbényi Zita.