• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az emberek 33 százalékát érinti a furcsa betegség

Lapszemle 2023.11.24 Forrás: divany.hu
Az emberek 33 százalékát érinti a furcsa betegség

Arisztotelész már lejegyezte, de a 20. századig kellett várni a reflexszerű prüszkölés és a fény kapcsolatának megfejtésére.

Önkéntelen reflexeinket különféle külső tényezők válthatják ki, azonban ha ezek között a napfény is szerepel, már betegségnek tekintik. Vannak ugyanis, akik különös módon érzékenyek a napsütésre, nem is kevesen - írta a divány.hu.

A hirtelen, intenzív fényre sokan furcsán reagálnak. Ha szimplán elég, ha behunyjuk a szemünket, és máris megszűnik a kellemetlen érzés, nincs semmi probléma. Ha folyamatosan tüsszenteni kell, amikor a sötétből a világosba lépünk, már valószínű, hogy ACHHO-szindrómában szenvedünk.

A mozaikszó a betegség nevéből származik, a hirtelen fény által kiváltott tüsszentési hajlamot ugyanis Autosomal dominant compelling helio ophthalmic outburst szindrómának nevezik. A fotikus tüsszentési reflex szervezetünk olyan, fényre adott válaszreakciója, mely tüsszentési ingerrel és önkéntelen tüsszögéssel jár. Arisztotelész volt az első, aki a jelenséggel komolyabban foglalkozott, és le is jegyezte a tüneteket Problémák című kötetében. Ő még szoláris tüsszentésnek nevezte a jelenséget. Azt feltételezte, a nap melege izzadást vált ki az orrban, ami ingerli a szaglószervet, az pedig tüsszentés útján szabadul meg a váladéktól. Francis Bacon cáfolta csak meg az ókori filozófust a 17. században, meglehetősen egyszerű kísérlet után. Ő csukott szemmel nézett a napba, és bizony nem tüsszentett. Rájött, hogy nem az orrban, hanem a szemekben kell keresni a jelenség okát. Rájött arra is, hogy a napba való nézés könnyezést vált ki, ez szivárog a könnycsatornákon keresztül az orrba, és ingerli tüsszentésre.

1964-ben, Henry Everett nevezte először a jelenséget fény által kiváltott tüsszentésnek, s az ő vizsgálatai alapján tudjuk, hogy ez egy idegrendszeri tünet. A szem rendkívül gyorsan küld jelet a központi idegrendszernek a hirtelen, erős fény hatására. Eredményeit később meg is erősítették, sőt tovább árnyalták. Egy 1995-ös amerikai tanulmány szerzői az Alabamai Egyetem vizsgálatai alapján rájöttek, hogy egy igencsak gyakori betegségről van szó, ami az Egyesült Államok lakosságának harmadát érinti, alapvetően genetikailag öröklődő, és bizony nem a könnyezés, hanem a fent már említett fotikus reflex okozza. További részletek a teljes cikkben