Már 9 hónaposan fel tudják fogni a csecsemők az egyedüllétet.
Az ember, de sok állat számára is stressz forrása lehet az elszigetelődés, a magány. Különösen felerősödhet ez az érzés az ünnepeken, amikor „kötelezően" közösségben, családban kellene
lennünk, legalábbis ezt sugalmazza minden: a rádió, a tévé, az utca, a beszélgetések témája – írja a veol.hu portálja.
Ezekben az időszakokban megszaporodnak a hívások a lelki elsősegély vonalakon, de a munka is a detoxikálókban, mert ki-ki másként igyekszik enyhíteni a magány okozta szorongást. Nem mindenki képes segítséget kérni, nem mindenki tudja az emberi hang, az emberi szó gyógyító hatását igénybe venni, vannak akik bódító szerekhez fordulnak, mint amilyen az alkohol is.
Az elszigetelődés, a magány a csecsemő számára akár
végzetes is lehet. A tapasztalatok igazolták, hogy a dédelgetés, személyes törődés, testi kontaktus nélkül növekvő csecsemők hiába kapnak meg ételt, italt, meleget, gyógyszereket, nem fejlődnek úgy, mint a személyes kapcsolatban növők.
Az úgynevezett szeparációs szorongás – valamikor 9 hónapos korunk körül jelenik meg – abból a felismerésből, élményből fakadóan alakul ki, s lesz valamennyiünk számára átélt
fenyegetettség, hogy rájövünk: nem vagyunk azonosak, nem vagyunk egyek a minket gondozó környezettel, egyedül vagyunk a világban, s nem tudhatjuk, boldogulunk-e egyedül.