A valóságban egészen a sejtek szintjéig mindenki az agya száz százalékát kihasználja.
Végső magyarázatnak nekem elég az evolúció. Azt hiszem, vallásgyakorlás nélkül is tudom a helyem ebben az univerzumban, és a törzsfejlődés által évmilliók alatt a mostani formájára csiszolt biológiai rendszerben. A nekem jutó villanásnyi időben teszem a dolgomat és próbálom élvezni az utat. A vallásos ember értékei számomra is értékek: ugyanúgy szeretek, ugyanúgy becsülöm, tisztelem az embertársaimat, és még a tízparancsolat számos intelmét is egész jól betartom. Ilyen az én személyiségem - mondta el Nyiri Gábor agykutató, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportvezetője a 24.hu-nak adott nagyinterjúban.
A személyiség, az „én” azonos az aggyal?
Onnan ered. Ha levágják a lábunkat, ha kicserélik a szívünket, a személyiségünk megmarad. Ám, ha lehetőség lenne agyátültetésre, az lenne az „én”, aki az agyat adja.
Ha majd egyszer kopírozunk egy agyat, a másolat honnan szerez személyiséget?
Ha az atomok szintjéig pontos lenne a másolat, a személyisége azonos lenne a mintáéval. De csupán egy emberi agy szerkezetének és kapcsolatainak lemásolásával nem teremthetnénk emberi személyiséget. Elképesztő mennyiségű és fajtájú sejt alkotja az emberi agyat, ahol a sejtek folyamatosan milliószám építenek ki új kapcsolatokat, miközben a régi sejtkapcsolatok erősödnek vagy gyöngülnek, némelyek felbomlanak.
A tudást, a gondolatokat, az emlékeket az idegsejtek nyúlványainak felfoghatatlanul bonyolult kapcsolatai tárolják. Az idegsejtek membránjait és sejtalkotóit pedig olyan molekuláknak köszönhetjük, melyek jelenleg még rekonstruálhatatlanul változatos, elsősorban a kvantummechanika törvényeinek engedelmeskedő kölcsönhatásokkal rendelkeznek. Ezt pontosan másolni most még lehetetlennek tűnik. Tehát egy új agy egyben új személyiséget is jelent.
Mindennek azonban semmi köze a manapság egyre gyakrabban hallott mesterséges intelligencia kutatásához, melynek egyelőre alapvetően nem célja a személyiség lemásolása.
Hány év még, míg létrehozunk egy mesterséges agyat?
Attól függ, miről akarjuk, hogy gondolkodjon. Fejszámolásban már egy számológép is okosabb nálunk. Sakkban is jobb a mesterséges az emberi agynál. Sőt, van mesterséges agy, ami pillanatok alatt ír történeteket néhány paraméter alapján. A kérdés inkább az, hogy célszerű lesz-e egy emberi agy minden kapacitásával bíró mesterséges agy létrehozása, hiszen az talán magával kell hozza annak korlátait is.
Ugyanakkor egy valódi emberéhez hasonló mesterséges agy alighanem meg kellene élje az emberi nevelkedés családi és szociális beágyazottságát, a szeretetet, az aggódást, az örömöt és a fájdalmat is. És épp úgy meg kell tölteni emlékekkel, tudással, ugyanúgy fel kell nevelni, ugyanúgy szeretni kell, meg kell tanítani beszélni és minden másra, mint bármely újszülöttet.
Mindenesetre az emberéhez hasonló, de korlátozott képességű mesterséges intelligencián a tudomány gőzerővel dolgozik.
Az evolúció pedig pihen?
Dehogy. Az evolúció lassabb, mint a tudomány, de megállíthatatlanul és elképesztő erővel szelektál, egyetlen célja a fennmaradni és szaporodni képes egyedek génjeinek továbbadása. Változik a testünk, s hogy valami apróságot említsek: pár ezer év múlva talán nem lesz meg minden lábkörmünk. Jelentős változás zajlik az agyunkban is, ahol a módosuló életkörülmények miatt intenzív kapacitásbővülésre mutatkozik igény.
Miért kéne agykapacitást, agyméretet növelni, ha egyszer az agykapacitásunk töredékét használjuk?
Miből gondolja, hogy a töredékét használjuk? - Továbbiak a cikkben