• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Az empátia szimulálható

Lapszemle 2022.12.28 Forrás: sg.hu
Az empátia szimulálható

Mesterséges intelligenciához fordulni még mindig jobb, mint egyáltalán nem venne igénybe semmilyen pszichoterápiás ajánlatot.

A mesterséges intelligenciák egyre erősebbek, de vajon képesek-e már most támogatást nyújtani olyan fontos területeken, mint az orvostudomány és a pszichoterápia? - írja az sg.hu.

Az empátia hiánya a gépek legnagyobb hiányossága, és bármennyire sokat is fejlődnek, vagy válnak kifinomulttá, lesz, amiben nem tudják helyettesíteni az embereket. Pedig az empatikus robotokat előbb elfogadják az emberek. A különböző modellek akkor tudják a leghatékonyabban támogatni a felhasználókat, ha azok észszerű szociális interakciókat hajtanak végre és azonosítják az emberek érzelmeit, illetve arányosan reagálnak is azokra. Minden ilyen lépés növelheti az elfogadottságukat. 0, a Tübingeni Egyetem Leibniz Tudásmédia Intézetének doktorandusza a mesterséges intelligenciát emberi szemszögből kutatja, hogy kiderítse a technológia milyen területeken hasznos a pszichológiában és hol rejthet veszélyeket.

"Kezdő pszichológusként arra voltam kíváncsi, hogy az emberek miért félnek a mesterséges intelligenciától. De mostanra eljutottam egy olyan pontra, ahol már kétségeim vannak afelől, hogy a technológiától való félelem valóban létezik-e vagy ez inkább egy leginkább a média által terjesztett képzet. Különösen, ha a bizalomról van szó, én és kollégáim egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a vizsgálatban résztvevőknek nem igazán van problémájuk azzal, hogy megbízzanak egy algoritmusban. Ezek az én személyes megfigyeléseim - valami kialakulóban van".

...

A kutatóintézet doktorandusza leszögezte, hogy három évvel ezelőtt még másképp gondolkozott arról a kérdésről, hogy a mesterséges intelligencia a pszichoterapeuták helyébe lép-e vagy sem, s, hogy ez jó dolog lenne-e vagy sem. A véleménye az volt, hogy a technológia soha nem helyettesítheti a terapeutát. Most már differenciáltabban látja a kérdést. Amennyiben valakinél súlyos a helyzet, akkor az emberi terápia soha nem lesz helyettesíthető. De olyan sok ember él ezen a bolygón, hogy terápiás szakember sincs elég, és egy mesterséges intelligenciához fordulni még mindig jobb, mintha valaki egyáltalán nem venne igénybe semmilyen pszichoterápiás ajánlatot. Egy ideális világban mindenki számára elérhető lenne az emberi terápia és ezzel egyidejűleg a mesterséges intelligencia, mint támogató intézkedés. De csak akkor, ha az érintettek is úgy vélik, hogy ez jót tesz nekik.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink