Az európai vakcinaunió véget ért, indul a vakcinaháború

Közel két hónap után Magyarországon ismét növekszik az új fertőzöttek száma, miközben a gazdaság egyre nehezebben viseli a korlátozásokat. Orbán Viktor a szokásos módon szállt be az egyre élesedő európai vakcinaháborúba: Magyarország keleti óriásokkal üzletel és keményen bírálja Brüsszelt. Holott Európa nagyhatalmai, különösen a németek nagyvonalúsága nélkül nemhogy 220 ezer magyart, de talán még egyet sem oltottak volna be. Az unió tényleg késve szerződött a nagy vakcinagyártókkal, London és Brüsszel csatáját élezni azonban hiba, mert ennek vesztesei az európai kis államok lehetnek. Már most látszik, hogy Németország véget vet az európai vakcinauniónak, a brit utat követi, és nekiáll egyedül bevásárolni 2022-re - írja a válaszonline.hu.

Európa nagyhatalmai ezekben a hetekben szembesülnek vele, mekkora árat fizetnek az uniós vakcinaszövetségért. A brüsszeli döntés lényege az volt, hogy Németország vagy Franciaország nem saját maga szerződik le a gyártókkal, ahogy azt a britek tették, hanem az európai nemzetek együtt rendelik meg a szükséges oltóanyagot. Németország egyedül is erős vevő lenne a globális piacon, a kisebb, gyengébb országok azonban aligha tudtak volna 10-20 potenciális gyártóval milliós tételekre leszerződni. Magyarország a szövetség egyik nyertese: január végére lényegében sikerült az oltásra jelentkező egészségügyi dolgozókat átoltanunk, mégpedig a világ eddigi leghatásosabb koronavírus elleni vakcináival, a Pfizerrel és a Modernával. Emellett a legnagyobb szociális intézményeinket is védeni tudjuk. Viszont a lakosság tömeges oltása az akadozó nyugati szállítmányok miatt még hosszú hónapokig elhúzódhat. 

Németország is ugyanott tart a lakosságarányos oltások terén, mint Magyarország, holott saját oltóanyaggyártással rendelkezik. (Az első Európában engedélyezett vakcina előállításában a Pfizer partnere a BioNTech német cég.) A franciák helyzete más: saját nemzeti gyógyszergyáruk, a Sanofi vakcinafejlesztési ötlete elvetélni látszik. (A Sanofi történelmi megegyezéssel a nagy rivális Pfizer oltóanyagának gyártására szerződött, idén 100 millió adagot szállítanak belőle.)

A nagy európai vakcinauniót a britek fúrták meg, akik még a brexit és az európai hatósági engedély kiadása előtt saját nemzeti hatóságuk felhatalmazása alapján oltani kezdtek előbb a Pfizer, majd az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca (AZ) közös fejlesztésű oltóanyagával. Emellett hónapokkal korábban leszerződtek egész sor gyártóval, anyagi támogatást adtak a kutatáshoz és támogatták új oltóanyaggyár építését is. Utóbbiakat az unió is megtehette volna, mert Európa vakcina-nagyhatalom, a nagy amerikai központú multik számára is megkerülhetetlen szereplő. A multinacionális gyárak 11 európai államban vannak jelen, a világcégek közel 30 üzemet működtetnek itt. A vakcinatérképen – egyedül az új tagállamok közül – Magyarország is jelen van a gödöllői vakcinaüzem révén. (Pechünkre koronavírus ellen bevethető technológiával a GSK üzeme nem rendelkezik.) 

A brit különutas politika a saját szempontjából sikeresnek látszik: amíg az Egyesült Királyság lakosságának 11 százaléka kapta már meg a védőoltás első adagját, addig a szolidaritásra és szabálykövetésre építő Németországban csak két százalék. A britek azonnal oltani kezdtek, ahogy az amerikai hatóság december elején kijelentette, hogy a Pfizer klinikai vizsgálati eredményében szereplő számok reálisak. Az oxfordi vakcinánál még ennyit sem vártak, saját nemzeti engedélyt adtak. Az oxfordi lényegében brit terméknek minősül, mivel az egyik partner a patinás egyetem, és az AstraZeneca is több gyártóüzemmel rendelkezik a szigetországban. 

A németek minden oltóanyagnál bevárták az európai engedélyt, de ezt hiba lenne tutyimutyiságnak beállítani. Jó okuk van rá. A koronavírus különösen hat az emberi szervezetre, sok szervet tud megbetegíteni és hosszú távú hatásai is ijesztőek lehetnek. A tudomány nem tud választ adni arra, miért kerül egy 40 éves egészséges ember lélegeztetőgépre a fertőzés miatt, és miért esik egy száz éven felüli krónikus beteg aggastyán tünet nélkül túl rajta. A szigorú és alapos hatósági vizsgálatra tehát nagy szükség van. 

Az unió kivárta az európai gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét, és azon bőszültek fel, amikor kiderült, ezután sem indulnak meg az oltópontok felé a tömeges vakcinaszállítmányok. A Pfizer gyárbővítésre, az AZ pedig gyártási nehézségekre hivatkozva korlátozza az uniós megrendelések teljesítését. A britek viszont ugyanolyan lendülettel haladhatnak tovább, sőt, már nem pusztán 70 éven felüli lakosságuk február végi átoltását tűzték ki célul, de márciusra az 50 évesek védelmével is végezni szeretnének. Boris Johnson brit miniszterelnök úgy jár-kel, intézkedik, mintha ellenséges inváziót verne vissza a szigetország ellen. Csak éppen most nem a brit légvédelmet kellene bevetnie, hanem vakcinákat a vírus ellen. Oltanak templomban, sportcsarnokban, kórházban, és tehetik, mert van mivel. 

Közben Németországba – és az unió többi országába – alig csordogálnak a szállítmányok. A múlt hét különösen idegesen telt. Az AstraZeneca francia vezérigazgatója éles hangú vitába bonyolódott az unió vezetőivel, közölve, hogy kevesebb ampullát tudnak küldeni a tervezetnél, a brit szállítmányokat viszont időben útnak indítják. Válaszul az európai gyógyszerhatóság ellenőrzést tartott a gyár európai gyártóhelyén. Két német bulvárlap – amelyeknek a farmakovigilancia, vagyis az oltási biztonság nem tartozik a fő érdeklődési körébe – véletlenül egyszerre értesült arról, hogy az AstraZeneca oltóanyagának harmadik fázisú klinikai vizsgálata túl kevés adatot tartalmaz a 65 éven felülieknél tapasztalható hatékonyságról. A britek szinte kizárólag ezt a korosztályt oltják, ezrek halálát és a teljes politikai elit bukását okozná, ha kiderülne, hogy a vakcina mégsem védi meg őket.

A vakcinaháború kitörése akkor fenyegetett leginkább, amikor az Európai Bizottság elnöke, a német Ursula von der Leyen belengette: exportkorlátozást vezetnek be a Pfizer és az AstraZeneca vakcináira, így akadályozva a briteknek szánt szállítmányok útnak indulását. A korlátozást Észak-Írországra is kiterjesztenék, ezért az uniós tagállam Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között határellenőrzést kellett volna bevezetni. Bár ebben az unió gyorsan visszakozott, pénteken este már olyan éles volt a helyzet, hogy von der Leyen és Boris Johnson brit miniszterelnök többször is telefonon egyeztetett a kérdésről, és talán nem is a legszelídebb hangon. Sokatmondó volt, hogy az unió nem hozta nyilvánosságra a gyártókkal kötött szerződéseinek a szállítások ütemezéséről szóló részét, ami arra utal, hogy ez az adu hiányzik Brüsszel kezéből. 

A brit lapok szerint a két vezető végül megegyezett, az uniónak le kellett nyelnie azt a békát, hogy London előbb kap oltóanyagot és Johnson továbbra is uniós „vakcinafiaskóról” beszél. Von der Leyen vasárnap este szerény eredményt volt kénytelen sikerként eladni a német közszolgálati televíziónak. A bizottság elnöke azt közölte, hogy a gyár a korábbi terveihez képest 30 százalékkal, kilencmillió adaggal többet szállít az Európai Uniónak, vagyis március végéig 40 milliót. Ez szép szám ahhoz képest hogy Pascal Soriot vezérigazgató március végéig havi 17 millió vakcina szállításáról beszélt a la Repubblica című olasz lapnak, ha viszont a korábbi számokat nézzük, az új egyezség éppen 50 százalékkal kevesebb az eredetileg tervezett 80 milliónál. 

Magyarország lakosságarányosan így is csaknem 1,6 millió vakcinára számíthat március végéig csak az oxfordiból. Nem kevés, de az európai politika kénytelen a britekhez mérni magát, és a szigetországban csak vasárnap 600 ezer embert oltottak be, új rekordot döntve. 

Az uniós gyógyszerhatóság pénteken adta meg az oxfordi vakcinának az engedélyt a 18 éven felüli teljes populáció oltására, közben viszont immár nem a bulvárlapok, hanem a német nemzeti hatóság, a tekintélyes Robert Koch Institut oltási bizottsága (STIKO) jelentette be, hogy nem ajánlja az oltóanyag alkalmazását 65 évnél idősebbeknek. Az oxfordi oltóanyagról megjelent publikációk valóban nem túl részletgazdagok az idősekkel kapcsolatban, de a laikus nem érti, hogy akkor most melyik hatóságnak van igaza. A németnek vagy az európainak? A német nyugdíjas nem kaphatja, a francia és a magyar igen? Ugyanaz a dokumentáció hogyan értelmezhető így vagy úgy, mintha egy szimfonikus költemény vagy egy szimbolista vers lenne? 

A vakcinaháborúba Magyarország is beszállt, a magyar kormány a britek példáját követve még az unió előtt engedélyeztette az oxfordi vakcinát. Valójában persze az engedélyezés az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) feladata lenne, ám a jogszabályokat úgy módosították, hogy ez formalitássá vált. Emellett az OGYÉI a napokban a kínai és az orosz oltóanyagnak is zöld lámpát adott.

További részletek a cikkben.